↑ Return to Rólunk írták

Print this Page

2007

A nemzet aranytartalékai

A vajnafalvi református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében, amelyen igét hirdetett Kató Béla püspökhelyettes, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, tegnap kiscserkészeket avattak. Az ünnepségen jelen volt dr. Szesztay Ádám, Magyarország bukaresti nagykövetségének határon túli magyarokért felelős másodtitkára és Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, valamint a helyi önkormányzat képviseletében Gazda István alpolgármester.

Igehirdetésében Kató Béla illyefalvi tiszteletes egyebek mellett azokra az isteni parancsolatból eredő erkölcsi értékekre hívta fel a szép számban megjelent gyülekezet figyelmét, amelyeknek nagy szerepük van a gyermekek és a fiatalság nevelésében, de azt is hozzátette, hogy az ember felebaráti szeretetre való nevelésében legfontosabb a példamutatás. „A cserkészetnek az az igazi nagy erőssége, hogy nem csak önmagában szórakoztat, és együtt vannak a fiatalok, hanem Isten igéje, az törvényei és szabályai mindig ott vannak a középpontban. És ez az igazi nagy érték, amelyet ma gyermekeinknek, fiataljainknak adhatunk. A mai fogadalomtétel a fiataloknak egy kezdet, de akik mellettük vannak, és nevelik, tudjanak példaképek lenni” – mondta az egyházvezető. Szesztay Ádám a fogadalomtétel előtt álló kiscserkészeknek kifejtette, olyannak kell lenniük, mint a hátizsákban az aranytartaléknak, amely akkor kerül el-, amikor elfogy minden elemózsia.

A magunk mögött hagyott március 15-i ünnep kapcsán, a 159 évvel ezelőtti eseményekre utalva elmondta, hogy Petőfi és a pesti ifjak a nemzet aranytartalékai voltak. Azért lehettek azok – mondta a diplomata -, mert a kor legműveltebb emberei voltak, mindent tudtak az életről, a magyarságról és a világról, és ehhez a tudáshoz társult az erkölcsük, hűségük, hazaszeretetük. Nagyon pontosan tudták, hogy mit kell tenniük a nemzetért. Úgy is mondhatnánk, hogy nagyon bölcsen szerették hazájukat.

„Ezt a bölcs szeretetet kell elsajátítani nektek is ahhoz, hogy aranytartalékai lehessetek a nemzetnek. Éljetek azzal a lehetőséggel, amit a cserkészmozgalom kínál, tanuljátok meg bölcsen szeretni mindazt, ami körülöttetek van, a szülőföldet és azokat, akik rajta élnek” – hangsúlyozta Szesztay Ádám. A továbbiakban sor került a fogadalomtételre, amelyen tizenhat kiscserkésszel gyarapodott a most már 48 fős kovásznai Havadtő-i Sándor Cserkészcsapat. Végezetül Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke röviden ismertette a cserkészmozgalom történetét, amely éppen idén ünnepli megalakulásának századik évfordulóját, illetve létrehozójának, lord Robert Baden-Powell születésének 150. évfordulóját. Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget.
 

Megjelent: Bodor János, Háromszék

2007. március 19.

Ajándék húsvétra

A sikeres adventi kézművesnapok után a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza húsvét előtt is közös ünnepi készülÅ‘dést szervez. Nem csak tojásírásról, -festésről van szó, az egyházak képviselői beszélnek a gyermekeknek húsvét jelentőségéről, és néprajzosok ismertetik a húsvéti szokásvilág egy-egy szeletét

Az ifjúsági igazgatóság és cserkészek is részt vesznek a szervezésben, gyűjtik már a kellékeket az ingyenes kézműves-foglalkozásokhoz, és felhívják azok figyelmét, akik részt kívánnak venni az április 3-6. közötti tojásíró délutánokon, hogy ők is gyűjtsék a kifújt tojásokat, csupán ennyivel kell hozzájárulniuk.

 

Megjelent: Háromszék

2007. március 27.

Dobogós cserkészek

Nyolcadik alkalommal szervezte meg Szamosújváron a Csodaszarvas nyomában elnevezésű országos rovásírásversenyt a Romániai Magyar Cserkészszövetség. Az öt kategóriában lezajlott verseny legjobbjai között ott voltak a csíkszeredai cserkészek is.
Az Ady Endre Cserkészcsapat két tagja, Dávid Orsolya és Incze Ágnes kimagasló eredményt, első-, illetve harmadik helyezést ért el a legtöbb tudást igénylő kategóriában – tájékoztatta lapunkat Salló Emőke csapatvezető. Mint elmondta, ezen a szinten nemcsak a betűket kell ismerni, hanem az összevont, rövidítéses rovásírást is, ami már komoly szaktudást igényel. Ugyanakkor a rovástörténelem és a rovásemlékek ismerete is szükséges, valamint tudni kell a számrovás titkait is. „Aki ezt a kategóriát eléri, már rovásmesternek számít” – részletezte Salló. A rovásírásversennyel egy időben zajlott az országos nyomozójáték is, a mozgalom százéves évfordulója tiszteletére. A város területén szétszóródott fiatalok az alapító Lord Robert Baden-Powell életútját követték nyomon. Az izgalmas és leleményességet követelő játékban a 11–17 éves cserkészkorosztály vehetett részt legtöbb 10 fős csoportokban. A stratégiai játék sikerét mutatja, hogy a megmérettetésre közel 20 csapat jelentkezett. A rendezvény végén a cserkészcsapatok koszorút helyeztek el a szamosújvári temetőben az alapító emlékplakettje előtt. Idén ünneplik születésének 150 éves évfordulóját.
A Cserkészszövetség centenáriumi ünnepségsorozata április 28-án Sepsiszentgyörgyön folytatódik, ahol leleplezésre kerül Lord Robert Baden-Powell köztéri szobra.

Megjelent: Rédai Botond, Csíki Hírlap

2007. április 18.

Londonba készülő erdélyi cserkészek

Idén ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját a cserkészmozgalom, és ez év nyarán első alkalommal vesznek részt erdélyiek a cserkész-világtalálkozón, a dzsemborin. Erdélyben 1990 februárjában alakultak újra a cserkészcsapatok. Jelenleg 12 megye 53 helységében 131 bejegyzett csapatot foglal magába a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), közel 3000 tagot számlálva.
A cserkészmozgalom 1907-ben kezdődött egy élménydús táborral, amelyet a Bi-Pi-nek becézett Lord Baden-Powell of Gilwel szervezett 20 fiú számára a La Manche csatorna egy kis szigetén, Brownsea-n. A cserkészet mindenki előtt nyitott, nemzeti, faji, vallási megkülönböztetés nélkül, önként vállalt, politikamentes, istenhitre alapozott nevelő mozgalom. Napjainkban a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma, a világ 216 országában működik egységes elvek alapján.

Bi-Pi-nek, a cserkészet alapítójának nevelési nézetei 1909-ben már Magyarországon is elterjedtek. Erdélyben 1911-ben alakult meg az első cserkészcsapat Székelyudvarhelyen, aztán fokozatosan terjedt más nagyvárosokban is. Az I. világháború szétzilálta a kezdeményezéseket, de azt követően a mozgalom ismét erőre kapott, immár a román cserkészszövetség égisze alatt. A kommunizmus évei alatt betiltották a cserkészetet, de mint már említettem, Erdélyben 1990 februárjában újraalakultak a csapatok. Az erdélyi magyar cserkészet célja, hogy istenhitre való neveléssel a fiatalok lelki, fizikai és szellemi adottságait, valamint szociális érzékét fejlessze. A nemzet népi kultúrájának és történelmének megismerése, ápolása mellett, arra neveli a fiatalokat, hogy jellemes egyénekként hasznos és példamutató tagjai legyenek a helyi közösségeknek, a magyarságnak és az emberiségnek. Ezáltal a szülőföld iránti ragaszkodást és a megmaradást is tudatosítja, erősíti.

A cserkészek 6-8 fős kiscsoportokba, őrsökbe szerveződve tevékenykednek, az önnevelést helyezik előtérbe, a cserkésztörvények, a fogadalomtétel, a cselekedve, játszva tanulás, a természet közelsége, a testvéries, baráti légkör, a jó példát mutató, képzett vezetők által. A cserkészélet szeptembertől júniusig az őrsök heti 1-2 órás összejövetelei keretében, valamint a csapatok helyi, körzeti, kerületi vagy országos szintű rendezvényein zajlik. Minden év nyári szünidőjében 10-12 napos nagy tábort szerveznek, mely alkalmat ad a természetben zajló nomád életformával való ismerkedésre. Mindezek mellett szaktáborok, külföldi túrák, nemzetközi táborok várják a rátermett és érdemesült tagokat.

Az idei, 21. cserkész-világtalálkozót Londonban egy 400 hektáros területen, a Hylands Parkban, Essexben szervezik, itt tölt 12 napot a centenáriumi ünneplés és a nemzetközi barátság jegyében a világ minden szegletéről érkező 40 ezer cserkész. A dzsemborin a fiatalok számára lehetőség nyílik arra, hogy megosszák ismereteiket, kalandos elfoglaltságban vegyenek részt, szembenézzenek azokkal a problémákkal, amelyek ma a világot foglalkoztatják, miközben megismerkednek egymás kultúrájával és vallásával.

A világtalálkozón Erdélyt 23 fiatal képviseli (egy fiú és egy lány őrs 9-9 fővel, egy-egy őrsvezetővel, valamint egy rajvezetővel, továbbá ketten a nemzetközi kiszolgáló csapatban kapnak szerepet), akik a felvidéki, vajdasági és külföldi magyar, valamint anyaországi cserkészekkel együtt alkotják a Magyar Dzsembori Csapatot. Az erdélyi kis csoport egy fél rajt tesz ki, a másik fele magyarországi cserkészekből tevődik össze. A részt vevő fiatalok szigorú elméleti és gyakorlati felmérés alapján kerültek be a csapatba: általános műveltségi, fizikai, leleményességi, valamint idegennyelv-ismereti feltételeknek kellett eleget tenniük. Öt hétvégén készülnek fel a nagy világtalálkozóra, melyek során általános műveltségi, nyelvi, csapatépítési és gazdasági képzést kapnak a cserkészek.

A gazdasági képzés a szponzorkereséshez szükséges, ugyanis egy személy költsége 260 ezer Ft vagyis 3562 lej. „Ez az öszszeg még a magyarországi szülők számára is megterhelő, az itteniek számára pedig kifizethetetlen” – nyilatkozta az egyik résztvevő. E nagy összeg előteremtése érdekében több támogatót kerestek, keresnek fel a világtalálkozóra készülő erdélyi cserkészek.

Megjelent: Dénes Teréz, Csíki Hírlap

2007. május 3.

Adj, király katonát! Vetélkedő Csíkszeredában

Május 5-én Erdély tíz városában, közel 350 gyerek vett részt a Magyar Ifjúsági Tanács által kezdeményezett vetélkedő első szakaszán. Az Adj, király, katonát! nevet viselő vetélkedő legfőbb célja, hogy a résztvevőkben az összeállított szöveggyűjtemény és a verseny próbái során felértékelődjön a család szerepe. A vetélkedők által a családközpontú életszemlélet közvetítése a cél, és a gyermek szerepének kihangsúlyozása a család, a társadalom szempontjából.

A verseny a IV–VII. osztályos tanulókat célozta meg. Csíkszeredában 24 versenyző jelent meg a József Attila Általános Iskola dísztermében megrendezett regionális szakaszon. A két műsorvezető tanító néninek – András Ibolyának és Fazakas Tündének – köszönhetően mindvégig jó hangulat uralkodott a teremben, a gyerekek beleképzelték magukat az egyes családtagok szerepébe. A véletlenszerűen kialakított kis csoportok egy-egy család nevét vették fel és ezen belül megtalálta mindeni a neki megfelelő szerepet. A játékos próbák közül a Legyen Ön is nagycsaládos játék aratta a legnagyobb sikert. A népszerű televíziós műsor mintájára megszerkesztett játék során a közönség segítségét is igénybe vehették a fiatal játékosok. Az elbíráló bizottság tagjai, Takács Éva újságíró, Dánél Sándor a Csíkszeredai Nagycsaládokért Egyesület elnöke, valamint Solti Imre cserkészvezető, a különböző próbákban nyújtott teljesítmény alapján választotta ki a három legügyesebb versenyzőt, akik a június 2.-i országos döntőn képviselik a csíkiakat. A csíkszeredai Geréd Bíborka, valamint a csíkdánfalvi Fülöp Orsolya és Balázs Krisztina bizonyult a legtalpaesettebbnek.

Dánél Sándor elnök az egyesület nevében a három legügyesebb versenyzőnek különdíjat adott át. Csapatversenyben pedig a Behódolók csapata lett a győztes, akik között csíkszeredai és csíkdánfalvi gyerekek versenyeztek.

Megjelent: Erdély Ma

2007. május 7.

Istent, hazát és embert szolgálni

Száz évvel ezelôtt egy afrikai szolgálatból hazatérő angol katonatiszt indította el a cserkészmozgalmat. Lord Robert Baden-Powell az ifjúság kalandvágyára és romantikus hajlamára alapozta jellemnevelő rendszerét, amellyel talpraesett, testben és lélekben egészséges, jellemes fiatalokat nevel.

Az új mozgalom futótûzként terjedt el a világon. Magyarország az elsõk között volt, ahol nevelõk és vezetõ államférfiak, élen olyan személyiségekkel, mint gróf Teleki Pál és Sík Sándor, felismerték, hogy egy cserkészszellemû fiatalság megalapozhatja az életképes, szilárd erkölcsi alapokon nyugvó, sikeres társadalmat. Kidolgozták a magyar cserkészet rendszerét, kiegészítve a Baden Powell-i alapokat egy jellegzetesen magyar színezettel. Sík Sándor szavaival megfogalmazva, a magyar cserkészet célja „emberebb emberek, magyarabb magyarok” nevelése. Egy évszázada, hogy BíPi 1907 augusztusában az angliai Brownsea Islanden megtartotta az elsõ tábort. Ma, amikor néha túlhaladottnak érezzük a cserkészet eszményeit, látnunk kell, hogy a világon 40 millió cserkész él 216 országban (2007. januári adat). Azok száma pedig, akik valaha bekapcsolódtak a mozgalomba, meghaladja a 250 milliót.

A romániai magyar cserkészek Sepsiszentgyörgyön, a Szent György-napok programjához igazodva ünnepelték alapítójuk, Lord Robert Baden-Powell születésének 150., és a cserkészmozgalom kialakulásának 100. évfordulóját. Sárkányölõ Szent György a cserkészet védõszentje is. Az ünnepségen a sepsiszentgyörgyi Gyermekek Palotája kertjében emlékmûvet állítottak az alapító tiszteletére. Az ünnepi alkalommal beszélgettem Gaál Sándorral, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség elnökével:

– Erdélyben mikor kapcsolódtak be a cserkészmozgalomba?

– Már 1912-ben bekapcsolódtak, tehát röviddel a megalakulás után. Legalábbis ezt az idõpontot tartjuk a magyar cserkészet kezdetének. 1912. december 28-án alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. Kezdetben szétszórtan, nagyobb városokban mûködtek cserkészcsapatok, de az „izmosabb” mozgalom az újjászületést követõen, 1990 után alakulhatott ki. Jelenleg 70 mûködõ csapatunk van kb. 2500 cserkésszel. A mozgalom irányítását elsõsorban lelkipásztorok, tehát az egyház vállalja fel ma is. Továbbá nagyon sok pedagógus is bekapcsolódik és vállal csapatvezetõi munkát, de más területekrõl is jelentkeznek szervezõk, így mérnökök, szakmunkások, technikusok.

– Egységes-e a célkitûzés a világ valamennyi cserkészének, megvalósulhat-e, és milyen sajátos feladatokat vállal az erdélyi magyar cserkészet?

– A cserkészet célkitûzése világszerte ugyanaz: Isten, Haza és Embertársaid iránti szeretetre való nevelés. Persze emellett a nemzetiségi sajátosságokat mindenütt megélik, a hagyományokat és kultúrát másként jelenítik meg a világ népei, így mi magyarok is.

– Isten és haza hogyan fogalmazódik meg az erdélyi magyarok számára?
Ez valóban kényes kérdés, mert a haza kérdése bizony problémákat vetett fel a szervezet bejegyzésekor. 1990-ben a fogadalmunk megszövegezésénél elég keményen ránkkérdeztek, és a román hatalom számára elfogadhatóan kellett meghatározni a haza fogalmát. Fogadalmunkban így szerepel: a román haza iránti szeretetre nevelés. Ez természetesen sem a nemzeti, sem a nemzetiségi hovatartozáson nem változtat, és hál’istennek a tizenhét év alatt nagyon jó együttmûködést sikerült kialakítani a Kárpát-medence minden magyarlakta területével, illetve a nagyvilágban szétszóródott magyarsággal. A ’90-es évek elején létrehozták a Magyar Cserkészszövetségek Országos Fórumát, amelynek tagja mind a nyolc magyar cserkészszövetség, amely szerte a nagyvilágban és a Kárpát-medencében mûködik. A legfõbb célunk, hogy a gyerekeink minden régióból együtt legyenek, amit nyaranta nagytáborokban meg is valósítunk. A román cserkészcsapatokkal eléggé szórványos a kapcsolat. Azokon a területeken, ahol léteznek román cserkészek is, így Kolozsváron, Marosvásárhelyen, vannak közös tevékenységeink. Székelyföldön nincs román cserkészszervezet, így gyakorlatilag nem létezhet együttmûködés sem. Ami a vallást illeti, fontosnak tartjuk a keresztény értékeket, a hit megélését, és gyakorló vallásosságra neveljük cserkészeinket.

– A cserkészeknek köszönhetõen karácsonykor a legeldugottabb faluba is megérkezik a betlehemi láng. Milyen más, egész Erdélyre kiterjedõ tevékenységeik vannak?

– Régiónként kialakultak a sajátos tevékenységek: Szamosújvár szervezi a rovásírásversenyt, ahol 300-400 gyermek teszi próbára tudását. Marosszentgyörgyön tartják a Dalos pacsirta népdalvetélkedõt – most már CD is jelent meg az itt elhangzott népdalokból. Immár hagyományosan, a Szent György-napok programjában szervezzük a sárkányeregetést és a métabajnogságot Sepsiszetgyörgyön, és ilyenkor Erdély különbözõ területeirõl összesereglenek a cserkészek. A betlehemi lángot évek óta a sepsiszentgyörgyi cserkészek hozzák Bécsbõl. A gyerekeknek felejthetetlen élmény a lángelosztás, hiszen a világ minden tájáról, Európából, Ázsiából, Amerikából érkeznek csapatok, akik átveszik a lángot. Ténylegesen megtiszteltetésnek veszik a gyerekek, ha Nagyváradnál belépve az országba továbbadhatják Erdély minden nagyobb településén, hogy aztán az ottani cserkészek elvigyék a legkisebb falukba is.

– Erdélyben elsõként és egyedüliként emlékmûvet állítottak az alapító tiszteletére. Mi volt a cél?

– Az emlékmûvel azt szerettük volna tudatni a világgal, hogy bár országosan kissé mellõznek bennünket – állami támogatásban nem részesülünk, mert nemzetiségi alapon szervezõdtünk –, képesek vagyunk és akarunk élni. Az emlékmû egy andezit kõtömb, rajta bronzplaketten az alapító BíPi neve (Lord Robert Baden-Powell, a cserkészet alapítója) és néhány adat az életébõl, mindez magyar, angol és román nyelven. A kõtömb mellett kopjafa emlékeztet a cserkészmozgalom száz esztendejére. A nagy munkát a sepsiszentgyörgyi dr. Kovács Sándor-cserkészcsapat vállalta, tény, hogy úgy koldultuk össze a szükséges 5000 lejt a megvalósításhoz.
Az emlékmû, amelynek felavatására április 28-án került sor, ott áll a Gyermekek Háza, a volt Református Iskola kertjében, emlékeztetõül és hívogatóként: a cserkészet nevelõ célja ma is idõszerû, érdemes figyelni rá, kipróbálni, bekapcsolódni.
 

Megjelent: Oláh-Gál Elvira, Csíki Hírlap

2007. május 8.

Székel kapút állítanak Londonban az erdélyi cserkészek

Huszonkét erdélyi cserkész vesz részt a nyáron Angliában a XXI. Cserkész-világtalálkozón, a dzsemborin. Az altáboruk kapuja mi lehetne más, mint egy eredeti székely kapu. Az erdélyi népi kultúránkat, hagyományainkat, népviseletünket viszik magukkal Londonba, ahol a világ minden tájáról összesereglő, mintegy 40.000 cserkész szemlélheti meg értékeinket. Ez az óriási számú cserkész – hat ország kivételével, ahol nincs cserkészet – ugyanazon értékrend alapján éli életét. Itt mindenki egy nagy családhoz tartozik, amelyet a cserkészszellemiség köt össze, úgy ahogy a világtalálkozó jelmondata is hirdeti: „One world, one promise!” („Egy világ, egy fogadalom!”)

A dzsembori világméretű esemény, a cserkészeknek olyasvalami, mint a sportolóknak az olimpia. Négyévenként a világ különböző pontjain kerül megrendezésre, s minden résztvevő ország a cserkésztudományokban legjelesebb, hazája kultúráját a legkiválóbban képviselni tudó cserkészekből válogatja össze küldöttségét.

Az erdélyi cserkészek a 600 fős az összmagyarságot befogadó Magyar Csapaton belül egy érdekes színfoltot jelentenek. Az altábori székely kapu, az ajándéknak szánt kopjafa rovásírásos felirattal, a kürtöskalács-sütés, a népviselet, mind-mind Erdélyt szimbolizálják. Sokmillió magyar ember szíve dobban majd meg azon a délutánon, amikor a nyitó ceremónián a magyar zászló alatt ott lépkednek majd az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai cserkészek is.

A már megszokottnak számító világtalálkozós programok (kultúrák találkozása, globális problémákkal való ismerkedés, akadálypályák, vízi játékok, karitatív munka, nyitó- és záróünnepség stb.) mellett idén megrendezik a Cserkészet Napfelkeltéjét is. Ez az alkalom valójában a találkozóra várt 40.000 cserkész monumentális megemlékezése a mozgalom alapítójáról és a világ első cserkésztáboráról. Az egykori angol katonatiszt, Lord Baden-Powell ugyanis éppen 100 évvel azelőtt rendezett tábort szintén az Egyesült Királyságbeli Brownsea szigetén, mára ez a mozgalom az ENSZ mellett a világ legnagyobb szervezetévé nőtte ki magát, 28 millió taggal. A kiutazók életre szóló élményeket és tapasztalatokat szerezhetnek, megízlelhetik a sokat emlegetett világméretű cserkészbarátságot, és alaposan megismerhetik a rendező országot is.

Megjelent: Salló Emőke, Erdély Ma

2007. május 14.

Sepsiszentgyörgy - kopjafaavatás születésnapra

A sepsiszentgyörgyi 115-ös számú Bölöni Farkas Sándor Cserkészcsapat szombaton meghitt ünnepség keretében emlékezett fennállásának ötödik és a csapat névadója születésének 165. évfordulójára.

Az unitárius templomban Székely Mónika segédlelkész mondott áhitatot, és köszöntötte az egybegyűlt cserkészeket, majd Bölöni Farkas Sándor-emlékműsort mutattak be. Gödri Judit csapatparancsnok kiemelte a nagy előd szerénységét, tenni akarását, másokkal szembeni gyöngédségét ― magával szembeni szigorúságát. A templom mellett felállított kopjafa leleplezése előtt Székely Mónika hangsúlyozta a felelősségérzetet, mellyel öröklött földünk és társaink iránt tartozunk. A kopjafával, az emlékezés fájával az unitárius cserkészek emléket állítottak nem csak az időseknek, hanem a fiataloknak is: „Ne féljünk kimondani: hálából tettük, mert megsegített az Úr." A kopjafaavatás után a vendégek fényképek segítségével ízelítőt kaptak a csapat eddigi tevékenységéről, majd az udvaron elkészített bográcsos krumplipaprikásból megvendégelték őket. Kézműves-foglalkozással, nyomozójátékkal, métázással és gitározással ért véget az ünnepség.

 

Megjelent: Józsa Zsuzsanna, Háromszék

2007. június 4.

Egy világ, egy fogadalom. XXI. Cserkész-Világdysembori

A négy évente megrendezésre kerülő világdzsembori idei különlegessége, hogy egybeesik a cserkészet megszületésének 100. illetve az alapító megszületésének 150. éves évfordulójával. Az alapító – a cserkészek által csak Bi-Pi-nek becézett angol katonatiszt (teljes nevén lord Robert Stephanson Smith Baden-Powell of Gilwell) – 150 éve, 1857-ben született Londonban.

100 éve, 1907-ben alapította azt a valláserkölcsi alapon álló, a vezetők példmutatásával nevelő, az egyéni képességeket, készségeket csapaban fejlesztő ifjúsági szervezetet, amely ma több mint 36 millió tagjával a legnagyobb nemzetközi ifjúsági szervezet a világon. Az alapítóra, illetve a cserkészet szülőhazájára való méltó emlékezésképpen Nagy Britannia ad otthont a XXI. Cserkész-Világtalálkozónak, amelyre a világ minden tájáról érkeznek cserkészek. A dzsemborinak jelentős diplomáciai értéke is van, hiszem a résztvevő országok többsége a legmagasabb állami szinten is képviselteti magát.

A világtalálkozón részt vevő cserkészek életkoruk és funkciójuk alapján 6 kategóriába sorolhatók, 1. vannak a 14-18 éves kor közötti résztvevők (participant) , 2. illetve felnőtt vezetőik (leader), 3. minden ország csapatának a vezetősége (Contingent Menegement Team – CMT), 4. a nagykorú cserkészekből álló, a táborban szolgálatot teljesítő Nemzetközi Tábortörzs (International Service Team – IST), 5. a világtalálkozó fő vezetői, és végül 6. a kiemelt vendégek (Special Guests).

A magyar cserkészeket a a Magyar Dzsembori Csapat (hivatalos megnevezéssel a Hungarian Jamboree Contingent) képviseli, amelynek érdekessége, hogy összetételébe – precedens nélküli esetként – nemcsak magyarországi, hanem az anyaországon kívüli magyar cserkészek is helyet kaptak, így ők is magyar cserkészként vehetnek részt a dzsemborin. További érdekesség, hogy a rendszerváltás óta ennyi magyar fiatal még nem vett részt nemzetközi találkozón. A Magyar Dzsembori Csapat 12 rajjal (bővebben: 1 észak-magyarországi, 1 észak-alföldi, 1 dél-dunántúli, 1 nyugat-dunántúli, 2 dél-alföldi, 5 közép-magyarországi, illetve egy fél erdélyi, KMCSSZ (Külföldi Magyar Cserkész Szövetség)-beli, és felvidéki), a CMT-vel (19 fő) és az IST-csapattal (175 fő), összesen mintegy 700 fővel kíván részt venni a XXI. Világdzsemborin. (A határon túli magyar cserkészek, akik – mintegy hatvanan (ebből 20-an erdélyiek) – Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból, Nyugat-Európából és Amerikából jöttek – három anyaországi rajba szétosztva vesznek majd részt a világtalálkozón).

A Világdzsemborit Nagy-Britanniában, több mint 400 hektárnyi dimbes-dombos vidéken, az Essex-beli Chelmesford területén fekvő Hylands Parkban rendezik meg. A táborhely parkok, kisebb erdők, tisztások összessége, és 50 km-re van London északnyugati részétől, a főváros központjának az elérése pedig körülbelül egy órányi autóutat jelent.

A Hylands Park 17 altáborból épül fel, ahová 40000 cserkészt várnak a világ 155 országából. A tábor fő rendezőelve, hogy az egyazon nemzethez tartozó rajokat (egy raj létszáma kb. 40 cserkész, a vezetőkkel együtt) elválasztják egymástól, és összekeverik őket más országokból származó rajokkal, elősegítve ezzel a kölcsönös barátkozást ill. más kultúrák, szokások, értékek megismerését is. A 17 altáborból 11-ben lesznek magyar cserkészek, az erdélyi Wass Albert raj a Gleccser (Glacier) altáborban lesz, ahol belga, benini, brazil, chilei, kínai (tajvani), cost ricai, cseh, finn, francia, német, görög, hongkongi, izlandi, ír, olasz, japán, luxembouri, mexikói, holland, holland antilláki, fülöp-szigeteki, portugál, orosz, spanyol, svájci, thaiföldi, trinidad és tobagói, angol és amerikai cserkészekkel táboroznak együtt.

A dzsembori kifejezés egy afrikai törzs nyelvén vidám találkozást jelent. A július 28. – augusztus 8-a között megrendezésre kerülő XXI. Cserkészvilágtalálkozó előkészületei is ezt az óriási baráti találkozást idézik, hiszen a résztvevők saját kezűleg készített ajándékokkal, nyitott szívvel, óriási elkötelezettséggel és energiával illetve a már egy éve folyó felkészülésből származó tapasztalatokkal a hátuk mögött vágnak neki a mintegy 12 napos kalandnak, amelynek során lehetőségük nyílik az ismerkedésre, csereberére, vízi kalandokra, sziklamászásra, fogadalomújításra, különböző nemzeti ételek és táncok elsajátítására…
 

Megjelent: Salló Zoltán, Erdély Ma

2007. július 26.

Az erdélyi cserkészek elő levele a Világtalálkozóról

Július 26-án útnak indult a magyar csapat. Buszra ültünk és nekivágtunk annak a nagy valaminek, amiről a nagyobbak azt állították, hogy felejthetetlen élmény lesz. Az út gyorsan telt. Egy pihenőnél osztrák cserkészekkel találkoztunk, akik ugyancsak a dzsemborira utaztak. Beszédbe elegyedtünk velük s akkor úgy éreztük, hogy nem is lesz olyan nehéz idegenekkel ismerkedni.

27-én reggel ferryboatra szálltunk, így jutottunk át a lordok földjére. Pár órányi buszozás után megérkeztünk a táborhelyre, ahol sok mosolygós arc fogadott minket, üdvözöltek, megtapsoltak. Jó érzés volt. Három welszi fiú még rugbyzni is megtanította náhányunkat.
Vezetőink elvittek minket a GLECCSER (GLACIER) altáborba, ami attól kezdve az otthonunkká vált. Itt már sokan laktak, úgyhogy mi is nekiálltunk felhúzni a sátrakat.

Következő két napunkat a táborépítés töltötte ki. Felállítottuk a székelykaput, a kopjafát, amit már sokan megcsodáltak. A brazilok még arra is megkértek, hogy fordítsuk le nekik a rávésett idézetet. Egyedi dolognak számít ez a táborban, hiszen csak egy rajban vannak erdélyiek.

Július 28-án volt a dzsembori hivatalos megnyitója. Az összes résztvevő egy helyre gyűlt össze, hihetetlen, hogy mennyien voltunk. Akármerre fordította az ember a fejét, mindenhol más zászlót, más cserkészegyenruhát látott, más csatakiáltást hallott.
 
Vilmos herceg köszöntötte ezt a lelkes és színes társaságot, felvonultatták a résztvevő országok zászlóit, volt tüzijáték, majd együtt elénekeltük a JamSongot, a tábor hivatalos indulóját.

Este fergeteges szabadtéri buli volt. Kitűnően érezte magát mindenki a koncertek mellett. Táncoltunk olaszokkal, brazilokkal, tobagoiakkal, svájciakkal s még az eső sem rontotta el a kedvünket. A magyarok igenis tudnak szórakozni, sőt még a környezetüket is felpezsdítik. Szép esténk volt, kitomboltuk magunkat.

Vasárnap a Trash nevű programon vettünk részt, amely a vártnál sokkal érdekesebb volt. Hulladékokbol kellett tájképet készítenünk, akadálypályán átjutnunk, végül pedig ócskavasból készült hangszereken játszottunk. Ezután kicsit más szemszögből közelítettük meg a hulladéktárolás és –újrahasznosítás témáját.

Mindez még csak a kezdet volt. Sok érdekes rendezvény vár még ránk, sok embert kell még megismernünk. Amerre megyünk, érdekes táborkapuk, színes zászlók, barátságos, mosolygós arcok fogadnak. Ingyen ölelést is bőven osztogatnak, vidámság hatja át a levegőt. Öröm lesz még egy hétig itt lakni, naponta új embereket köszönteni és újra meg újra kiáltani, hogy: JAMBO HELLO!

 

Megjelent: Maxim Orsolya, Erdély Ma

2007. július 31.

Erdélyi cserkész a Brownsea szigetén

Egyedülálló lehetőséget és nagy megtiszteltetést jelentett az erdélyi cserkészek számára az, hogy a nagyenyedi Maxim Orsolya, a budapesti Bálint Boldizsárral együtt képviselhette a magyar cserkészeket azon a közös fogadalomtételen, amelyet a cserkészet bölcsőjének nevezett Brownsea szigetén tartottak. A dzsembori egyik kiemelkedő rendezvényének számító, augusztus 1-i fogadalomtétel azon a szigeten zajlott, ahol száz évvel ezelőtt a cserkészet megalapítója az első cserkésztáborát tartotta. A Cserkészet Napfelkeltéjeként számon tartott rendezvény a Föld minden országában megrendezésre került, ahol cserkészek élnek, helyi idő szerint, reggel 8 órakor, melynek központi színhelye az angliai Brownsea szigete volt.

 A világtalálkozón az 565 magyar cserkész között 22 erdélyi magyar cserkész is jelen van. A közös fogadalomtételen részt vevő Maxim Orsi a következőképpen számolt be a híres eseményről:

Július 30-án nagy meglepetés ért. Reggelinél tudtam meg, hogy a 600 magyar cserkész közül én vagyok az egyik szerencsés, aki három napra meglátogathatja Brownsea szigetét, és ott töltheti a Cserkészet Napfelkeltéje ünnepséget. Minden nemzet két képviselőt küldhetett, így én Bálint Boldizsárral együtt utazhattam el.

Aznap este egy kis fogadást rendeztek a 310 kiválasztott tiszteletére, ahol egy kisfilmet láthattunk a szigetről. Már akkor csodás volt látni a „cserkészet bölcsőjét”, azt a helyet, ahol tulajdonképpen elindult világ nagy részét átfogó ifjúsági mozgalom.

Másnap reggel fájdalmas volt a koránkelés, kegyetlenül hideg volt. Öt órakor minden altábori kapu előtt összegyűltek a didergő cserkészek, majd gyors ismerkedésbe kezdtünk. Türelmetlenek és kíváncsiak voltunk, de ugyanakkor féltünk is egy kicsit, hiszen idegen emberekkel utaztunk el egy ismeretlen helyre, nem tudtuk, hogy mi vár ránk. Indulás előtt őrsökbe osztottak minket (Bulls, Wolves, Curlews, Ravens), ezek az őrsi nevek voltak jelen az 1907-es első cserkésztáborban is. Mi, a magyarok a Ravens (Holló) őrsbe kerültünk.

A négyórás busz utat húszperces hajókázás követte és már ott is voltunk Brownsea szigetén. Mosolygós vezetőink már vártak ránk és együtt mentünk a gyülekezőtérre. Ezen a helyen játszottuk az ismerkedő játékokat, utána pedig mi tanítottunk egymásnak csatakiáltásokat, játékokat. Ebéd után elfoglaltuk a sátrainkat, majd salsa-t tanultunk az esti partira. Ez rengeteg viccelődésre adott lehetőséget, így igazán feloldódott a hangulat. Kitűnő este volt, jól éreztük magunkat és alig vártuk, hogy másnap legyen.

Hideg reggelre ébredtünk. A bőséges reggeli után csoportos foglalkozás következett. Térkép alapján néhány állomáshoz kellett eljutnunk, ahol feladatok vártak ránk. Elsőként a mi csoportunk katapultot kellett összeállítson, majd dobolni tanultunk, játékokat játszodtunk, kissé megismertük az arab kultúrát, majd ebéd után egy golfgolyónak kellett olyan pályát építsünk, hogy a lehető leglassabban érjen célba és a végén egy veder vizet szabadítson egy vezető nyakába. Minden leleményességünkre és pontosságunkra szükség volt ennél a próbánál, de végül mégis győzelmet arattunk, alaposan lelocsoltuk a vezetőt.

Vacsora után ismét buli következett, ezúttal a zene nem volt annyira kitűnő, de a félórás zsonglőrműsor kárpótolta ezt a hiányosságot. A zsonglőrök nagyon ügyesek voltak, labdákkal, fénycsövekkel ügyeskedtek, megérdemelték a nagy tapsot. Ez az este is szerencsésen ért véget, a buli után vezetőink gyorsan ágyba (azaz hálózsákba) kergettek, hiszen csupán négy óránk volt alvásra.

Másnap hajnali négy órakor szólt az ébresztő. Gyorsan becsomagoltunk, majd reggelizni indultunk. Éhesek voltunk, mégis csak egy csokis muffint kaptunk, a konyhás néni azzal vigasztalt, hogy ez csak az elő-reggeli. A BBC egy kisfilmet készített rólunk (úgy 5 óra tájban), majd egy hosszú játéksorozat után végre nekiláthattunk az igazi reggelinek. Ezúttal ünnepi volt, hiszen szőlőt, kivit, ananászt és dinnyét is kaptunk, amit biza nem minden nap eszik egy dzsemboris cserkész…

Kis idő múlva minden nemzet megkapta a zászlóját, és kezdetét vette a tulajdonképpeni ünnepély. Zengő-bongó-csörgő-zörgő felvonulásunk után félkörbe helyezkedtünk azon a helyen, ahol egykor az 1907-es cserkésztábor résztvevői álltak. Peter Duncan cserkészvezető ugyanúgy nyitotta meg a Cserkészet Napfelkeltéje ünnepélyt, mint annak idején Banden Powell, a cserkészet megalapítója: háromszor belefújt a kuduszarv kürtbe. Hihetetlen volt, hogy mindannyian ott állunk azon a helyen, ahol száz évvel ezelőtt kezdetét vette a cserkészmozgalom…az a mozgalom, amely napjainkban hat ország kivételével egybefogja az egész világot. Bi-Pi-re gondoltunk és arra, hogy milyen boldogan tekinthet le ránk az égből tudván: nem volt hiábavaló mindaz, amit tett.

Csodálatos élmény volt, amikor mindannyian a saját nyelvünkön újítottuk meg életre szóló fogadalmunkat. Ilyen lehetőség nem adódik minden nap, ezért nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy abban a pillanatban ott lehettünk.
Visszavonultunk a nagysátorba, itt mindannyian kaptunk egy nyakkendőt, amit aláírathattunk új barátainkkal. Sok jókívánság, szép szó került fel a nyakkendőinkre, így gondolatban mindig velünk lesznek ezek a kedves emberek.

Délben áthajókáztunk a kikötőbe, majd a négyórás buszút után visszatértünk cserkésztestvéreink közé a dzsembori táborba. Jó volt őket viszontlátni, mégis hiányoztak nekünk azok, akikkel együtt éltük át ezt a csodálatos három napot…

Megjelent: Maxim Orsolya, Erdély Ma

2007. augusztus 3.

Honfoglaló magyarok a háromszéki Vadas-tetőn

Honfoglaló cserkészek szállták meg a Vadastetőt, hét törzsbe tömörülve, hét vezér irányítása alatt táboroznak itt tíz napig. Nappal cserkészruhában vagy a törzseket elkülönítő színes pólókban, esténként honfoglaló magyar díszbe öltözve zajlanak a tevékenységek, történelem- és természetismeret, játékok, kirándulások töltik ki a programot.

Kétszázhúsz cserkész nyolc évestől nyolcvan évesig vert tábort a VadHonban, hét törzs — Megyer, Nyék, Kér, Keszi, Kürt-Gyarmat, Tarján és Jenő — alakította ki táborhelyét, komoly munkával kerítették el sátraikat, minden törzsnél zászlók jelzik, merre járunk. Történelmi időutazás részesei napi játék szintjén, és este a tábortűznél előadott jelenetekből kerekedik ki a VadHon keretmese. A honfoglalás előtti időkben járunk, amikor a hét magyar törzs az Etelközbe érkezik, és találkoznak a kazárokkal (az ő csapatukat a legidősebb cserkészek alakítják). A hét vezér — Álmos, Előd, Huba, Töhötöm, Ond, Kond és Tas — úgy dönt, ideiglenesen kazár földön vernek tanyát, de rájönnek, együtt, közös erővel a kazárok fölé kerekedhetnek, és így elérhetik Pannónia földjét. Megköttetik a Vérszerződés — s ezáltal megfogalmazódik a tábor alapüzenete: összefogásra van szükség a szebb, jobb jövő megteremtéséért.

Érdekes, sokak számára teljesen ismeretlen világot teremtettek a Vadastetőn, a gyerekek az első napokban értetlenül fogadták a számukra semmit sem jelentő törzsneveket, addig soha nem hallott kifejezéseket, de az idő teltével egyre inkább megbarátkoztak ezekkel, egyre tisztábbá, érthetőbbé vált a régmúltat idéző játék. Jelképekkel, törzsi zászlókkal, a sámánok képviselte ősi hittel is megismerkedhettek. Olykor annyira életszerűvé vált egy-egy tábortűz melletti előadás, hogy előfordult, a legkisebbek Álmos segítségére ugrottak a kazár vezérrel szemben. Portyázni jártak — a nagyobbak Nagyajtára kirándultak, a kicsik a környékkel ismerkedtek —, és megtanulták a portyázás alapszabályait: hogyan kell menetelni, a vadállatokkal szemben viselkedni, csatakiáltásokat gyakorolhattak, ezek szerepét tanulhatták meg, és azt, milyen növények találhatóak ezen a vidéken, melyik miként hasznosítható.

A keretmese és az alaptörténet nem tompítja azonban a tábor cserkészjellegét, hivatalos cserkészmegnyitó is volt, és augusztus elsején, a világ minden tájához hasonlóan, itt is fogadalmat tettek, illetve megújították fogadalmukat a százéves cserkészmozgalom tiszteletére. Az időjárás beleszólt ugyan a hajnalra tervezett eseménybe, de végül délelőtt, ugyancsak zuhogó esőben, megtörtént a kis és nagy cserkészek fogadalomtétele. Nem hiányzott a métabajnokság, tartottak cserkésztörténeti előadásokat, morzeláncot alakítottak, és kézműveskedtek a gyerekek. A vezetők tábori fabatkával jutalmazták a kiemelkedő cselekedeteket, ezt vasárnap a tábori bazárban használhatják fel, ahol saját munkáikat értékesíthetik, illetve cserkészkellékeket vásárolhatnak majd. Vasárnap délután zárul a tábor, és este a Vadhon mese is véget ér, az utolsó tábortűznél sor kerül a zárómomentumra, amikor Álmos vezér halála után fia, Árpád elindul az immár egységes magyar néppé alakult hét törzs élén Pannóniába elfoglalni a majdani hazát. Hétfőn tábort bontanak a háromszéki cserkészek — idén csongrádiak és békésiek is csatlakoztak hozzájuk, külön törzset alakítva, és eljött néhány budapesti öreg cserkész is —, mindenki hazatér, élménnyel, hittel, tudással gazdagabban.

Megjelent: Farkas Réka, Háromszék

2007. augusztus 3.

Magyar ízek Angliában

A Hungarian Csárda az angliai cserkész-világtalálkozó egyik jelentős gasztronómiai színfoltja. Magyaros ízek, illatok várják az ide látogató, mintegy 40.000 cserkészt és a napi, több mint 10.000 látogatót.

A tornácos kis faház építése, melynek udvarán egy gémes kút is található, már Magyarországon megkezdődött. Hosszas tervezés és egy próbaépítés után a csárda nagy népszerűségnek örvend. Természetesen nem árulok el nagy titkot, ha megsúgom, hogy óriási siker lett ez a kicsi magyar ízsziget. A gulyás, pörkölt, lángos, palacsinta, somlói galuska illata rengeteg táborozót vonz nap, mint nap reggel 10-től 23 óráig.

A dzsembori helyszínére a csárdás csapat előbb érkezett, hogy berendezkedjen a napi működéshez. A konyha és a raktár kialakítása nem is olyan egyszerű. Bár több nemzet (összesen 10) készült úgynevezett foodhouse építésével, de csak mi magyarok építettünk „igazi” épületet. A csárda két vezetője (Seress Gyuri és Tóth Barna) a tervezéssel, a munkabeosztással és elsősorban jó receptekkel készültek a táborozók rohamára.

A csárdában minden feladatot magyar cserkészek látnak el. De az itt dolgozókon kívül találkozóhelye ez a táborban résztvevő, több mint ötszáz magyar cserkésznek. Reményeink szerint ezzel is a magyar konyha hírnevét öregbítjük.

Itt egész nap szól a népzene és a Csárda mellett rendszeres a magyar néptánc is. A rajok itt adják elő a megtanult táncokat, de rendszeresek az esti önszerveződő táncházak is.

Az ötszázhatvanöt magyar cserkész, köztük 22 erdélyi, nemzeti karaktere a szellemi értékek bemutatásában is jelen van. A tábor World Village nevű részén minden ország csapata megmutathatja a többieknek nemzeti sajátosságait. Mi kézműves és kulturális foglalkozásokat rendezünk, és bemutatunk hazai kutatók eredményeit népszerűsítő tudományos kísérleteket is.

Az erdélyi cserkészek raji kapuja pedig egy eredeti, faragott és népi motívumokkal kifestett székely kapu, amely a tábor egyik fő ékessége.

Megjelent: Salló Emőke, Erdély Ma

2007. augusztus 5.

Erdélyi cserkészek az angliai Világtalálkozón

Augusztus 8-án ér véget az angliai Chelmsfordban a XXI. Cserkész-világtalálkozó, melyre 40 000 résztvevő gyűlt össze a világ minden részéből, hogy együtt ünnepelje a cserkészmozgalom megalakulásának 100. évfodulóját. A rangos eseményen jelen van 565 magyar cserkész is, köztük 22 erdélyi, akik a másfél éves felkészülési időszak után élvezik a világtalálkozó programjait.

A Hylands Parkban táborozó cserkészek 17 altáborban helyezkednek el. A tábor fő rendezőelve, hogy az egyazon nemzethez tartozó rajokat (egy raj létszáma kb. 40 fiatal, a vezetőkkel együtt) elválasztják egymástól, és összekeverik őket más országokból származó rajokkal, elősegítve ezzel a kölcsönös barátkozást más kultúrák, szokások, értékek megismerését is.

A dzsembori kifejezés egy afrikai törzs nyelvén vidám találkozást jelent. A július 28 – augusztus 8-a között megrendezésre kerülő XXI. Cserkész-világtalálkozó minden részletében ezt az óriási baráti találkozást idézi fel, hiszen a résztvevők saját kezűleg készített ajándékokkal, nyitott szívvel, óriási elkötelezettséggel és energiával, illetve a már egy éve folyó felkészülésből származó tapasztalatokkal a hátuk mögött vágtak neki a mintegy 12 napos kalandnak, amelynek során a résztvevőknek lehetőségük nyílik az ismerkedésre, csereberére, vízi kalandokra, sziklamászásra, fogadalomújításra, különböző nemzeti ételek és táncok elsajátítására…

A 17 altáborból 11-ben vannak magyar cserkészek, az erdélyi Wass Albert raj a Gleccser (Glacier) altáborban van, ahol belga, benini, brazil, chilei, kínai (tajvani), costaricai, cseh, finn, francia, német, görög, hongkongi, izlandi, ír, olasz, japán, luxembourgi, mexikói, holland, holland antilláki, fülöp-szigeteki, portugál, orosz, spanyol, svájci, thaiföldi, trinidad és tobagói, angol és amerikai cserkészekkel táboroznak együtt.

Az erdélyi fiatalok a raj kapujaként egy eredeti, faragott és népi motívumokkal festett székely kaput állítottak fel, amely a tábor egyik fő érdekessége, rengetegen látogatják. Ugyanakkor az erdélyieket az a megtiszteltetés érte, hogy az augusztus 28-i nyitó ceremónián egy erdélyi ifjú, Szeredai Norbert képviselhette a magyar cserkészeket Vilmos herceg fogadásán.

Szintén egy erdélyi cserkész, Maxim Orsolya, a budapesti Bálint Boldizsárral képviselhette a magyar fiatalokat a Brownsea szigeten szervezett, a Cserkészet Napfelkeltéje nevet viselő közös fogadalomtételen. A La Manche csatorna kis szigete, a Brownsea, a cserkészet bölcsője címet is viseli, mivel 100 évvel ezelőtt ezen a szigeten szervezte meg az angol Robert Baden-Powell az első cserkésztábort. Ezen a szigeten most minden ország képviselői közösen újították meg cserkészfogadalmukat, azzal a sok ezer más résztvevővel együtt, akik a világ minden táján, ezen a napon, helyi idő szerint reggel 8 órakor tettek fogadalmat.

A Hungarian Csárda az angliai cserkész-világtalálkozó egyik jelentős gasztronómiai színfoltja. Magyaros ízek, illatok várják az ide látogató, mintegy 40 000 cserkészt és a napi, több mint 10.000 látogatót.

A tornácos kis faház építése, melynek udvarán egy gémes kút is található, már Magyarországon megkezdődött. Hosszas tervezés és egy próbaépítés után a csárda nagy népszerűségnek örvend. Természetesen nem árulok el nagy titkot, ha megsúgom, hogy óriási siker lett ez a kicsi magyar ízsziget. A gulyás, pörkölt, lángos, palacsinta, somlói galuska illata rengeteg táborozót vonz nap, mint nap reggel 10-től 23 óráig.

A dzsembori helyszínére a csárdás csapat előbb érkezett, hogy berendezkedjen a napi működéshez. A konyha és a raktár kialakítása nem is olyan egyszerű. Bár több nemzet (összesen 10) készült úgynevezett foodhouse építésével, de csak mi magyarok építettünk „igazi" épületet. A csárda két vezetője (Seress Gyuri és Tóth Barna) a tervezéssel, a munkabeosztással és elsősorban jó receptekkel készültek a táborozók rohamára.

A csárdában minden feladatot magyar cserkészek látnak el. De az itt dolgozókon kívül találkozóhelye ez a táborban résztvevő, több mint ötszáz magyar ifjúnak. Reményeink szerint ezzel is a magyar konyha hírnevét öregbítjük.
Itt egész nap szól a népzene és a Csárda mellett rendszeres a magyar néptánc is. A rajok itt adják elő a megtanult táncokat, de rendszeresek az esti önszerveződő táncházak is.

Az ötszázhatvanöt magyar cserkész, köztük 22 erdélyi, nemzeti karaktere a szellemi értékek bemutatásában is jelen van. A tábor World Village nevű részén minden ország csapata megmutathatja a többieknek nemzeti sajátosságait. Mi kézműves és kulturális foglalkozásokat rendezünk, és ismertettünk hazai kutatók eredményeit népszerűsítő tudományos kísérleteket is.

Megjelent: Salló Emőke, Szabadság (Kolozsvár)

2007. augusztus 8.

Véget ért a cserkészek angliai világtalálkozója

A tegnap ért véget a cserkészek világtalálkozója Angliában, melyen 161 ország 40 ezer fiatalja vett részt, többek közt a Romániai Magyar Cserkészszövetség képviselői. Rengeteg program kínált feledhetetlen élményt a július 27-én elkezdődött tábor résztvevőinek, mely alkalomból a cserkészet megalapításának századik évfordulóját is megünnepelték.

„Nagy szeretettel üdvözöllek benneteket a Dzsemboriról, a Wass Albert raj és minden erdélyi cserkész nevében – áll a szerkesztőségünkbe múlt hét végén eljuttatott levélben, amelyet Kasza Tamás, a Romániai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke, a Wass Albert raj vezetője küldött – A képviseleti csapat kiválóan állja a sarat, nemhiába egy csapat és akármenynyire is fárasztó, örömteli ez a fáradtság. Elképesztően sok lehetőség tárulkozik elénk, melyek közül igyekszünk válogatni, míg a központi programok mindegyikét kipróbálni. Még csak az 5. napján vagyunk a tábornak, de máris három kimagasló megtiszteltetés érte a rajunkat.

A Magyar Dzsembori Csapat (MdzsCs) vezetőségi gondoskodásának köszönhetően a megnyitó rendezvényen rajunk egyik cserkészét választották ki a hivatalos megnyitó zászlóvivőjének, továbbá Szeredai Norbert (051 sz. Czetz János cscs., Szamosújvár) képviselte a MdzsCs-ot William herceg fogadásán. Maxim Orsolyát (121 sz. Bethlen Gábor cscs., Nagyenyed) érte az a megtiszteltetés, hogy képviseljen bennünket, erdélyi magyar cserkészeket is másodmagával a Brownsea-szigeten megtartott ünnepi fogadalomújításon, a Cserkészet Napfelkeltéje alkalmával. További jó hírekként írom, hogy nem hivatalos források szerint egyike vagyunk a legrendezettebb altábornak örvendő rajnak, valamint a tábori újságban megjelent a táborkapunk fotója is, mint a legsikeresebb és legeredetibb látványosságok egyike.” Amint a levélből is kiderül, számos izgalom tarkítja a dzsembori résztvevőinek mindennapjait, egy beszámolóban ez áll: „a rajok mindegyike kiválóan szórakozik, és el sem hiszik, hogy mi történik velük. Nem érdemes megkérdezni őket, hogy mi volt a legnagyobb élmény, mert nincs olyan. Minden élmény nagyszerű, a nemzetközi cseréktől a kiállítósátras szolgálatig. Új arcok, új nyelvek, egyenruhák és kultúrák. Fáradt mosoly és jókedv sugárzik az ideiglenes városka 40 000 lakójának arcáról. 4 óra alvás, 20 óra dzsemezés, ez ám a szórakozás. Szerintem ember nem örült még annyira a kevés alvásnak, mint mi. Sőt, ha lehetne, nem is aludnánk semmit.” (Gazdag Balázs)

Ezelőtt száz évvel került sor az első cserkésztáborra, a cserkészet megalapítója, Robert Baden-Powell szervezésében, 20 fiatal részvételével. Mára a cserkészek száma 28 millióra növekedett a világban, akiknek képviselői négyévente találkoznak a nagy-britanniai Hylands Parkban a Dzsemborin. Idén először erdélyiek is részt vehettek a cserkészek világtalálkozóján, a 21. Dzsemborin, szám szerint huszonketten, közöttük menaságiak, csíkszeredaiak, madarasiak. A dzsembori kifejezés egy afrikai törzs nyelvén vidám találkozást jelent, hogy valóban az, kiderül a www.dzsemboricsapat.hu/blog honlapról is.

Megjelent: Székely Judith, Csíki Hírlap
2007. augusztus 9.

Nagybányai cserkészlány a XXI. Cserkész-Világdysemborin

A dzsembori világméretû esemény, a cserkészeknek olyasmi, mint a sportolóknak az olimpia. Maga a kifejezés egy afrikai törzs nyelvén vidám találkozást jelent. A négyévente megrendezésre kerülõ világdzsembori idei különlegessége, hogy egybeesik a cserkészet születésének 100., illetve az alapító születésének 150. évfordulójával.

Az alapító – a cserkészek által csak Bi-Pi-nek becézett angol katonatiszt – 150 éve, 1857-ben született Londonban, s éppen 100 éve, 1907-ben alapította az ifjúsági szervezetet, amely ma – több mint 36 millió tagjával – a legnagyobb nemzetközi ifjúsági szervezet a világon.

A XXI. Cserkész-Világtalálkozónak Nagy Britannia ad otthont. Az Essex-beli Chelmesford területén fekvõ Hylands Parkba mintegy negyvenezer cserkész érkezett a világ 155 országából. A világtalálkozón a magyar cserkészeket a 700 fõs Magyar Dzsembori Csapat képviseli. A csapatban anyaországon kívüli magyar cserkészek is helyet kaptak. A mintegy hatvan fõs csoportból húszan erdélyiek, közülük Tuns Paula a nagybányai gróf Teleki Sándor cserkészcsapatot képviseli az eseményen.

Elsõ két napunkat a táborépítés töltötte ki, a Gleccser altáborban. Felállítottuk a székelykaput, a kopjafát, amit már sokan megcsodáltak – írták az erdélyi cserkészek elsõ tábori levelükben. Július 28-án, a dzsembori hivatalos megnyitóján Vilmos herceg köszöntötte a társaságot, este pedig fergeteges szabadtéri buli volt. Táncoltunk olaszokkal, brazilokkal, tobagoiakkal, svájciakkal s még az esõ sem rontotta el a kedvünket. Vasárnap hulladékokból kellett tájképet készítenünk, akadálypályán átjutnunk, végül pedig ócskavasból készült hangszereken játszottunk. S mindez csak a kezdet. Sok érdekes rendezvény vár még ránk, sok embert kell még megismernünk. Amerre megyünk, érdekes táborkapuk, színes zászlók, barátságos, mosolygós arcok fogadnak. Öröm lesz még egy hétig itt lakni…

Köszönet mindazoknak, akik segítették Tuns Paula résztvételét a Világdzsemborin: Szász György (40 000 Ft), dr. Váradi Izabella (5 000 Ft), Simori Sándor (5 000 Ft), Olajos Rolland (100 USD), Kõszeghy István (kerámia ajándéktárgyak), Teleki Magyar Ház (20 font sterling), Mons Medius Investments – Berki Pál, Schneider László (350 RON), a 2006-os Fõtér Fesztivál szervezõi (350 RON), Németh László Gimnázium (300 RON), Melega Péter plébános (200 RON), 15. sz. gróf Teleki Sándor cserkészcsapat (150 RON, ajándéktárgyak), Barcsy Zoltán (120 RON), Jaklovszky György (100 RON), dr. Bónis István képviselõ (100 RON), Lieb József esperes-kanonok (30 RON).

 

Megjelent: Bányavidéki Új Szó

2007. augusztus 12.

Ismét fellobbant a Magyar Összetartozás lángja

A Magyarok Világszövetsége minden évben, a magyar államalapítás ünnepségére készülve, augusztus 18-án 00:00 órakor meggyújtja a Magyar Összetartozás Lángját a legnagyobb magyar, Széchenyi István szobránál, a Magyar Tudományos Akadémia előtt.

Az idén is sor került az ünnepélyes lánggyújtásra, augusztus 18-án a Himnusz eléneklése után, éjfél után öt perccel fellobbant a láng. A köszöntők ;s -nnepi m]sort követően az ünneplők a Semmelweis utcai MVSZ székház elé vonultak, ahol augusztus 20-án 24:00 óráig lobog tovább a láng.

A Magyarok Világszövetsége, a nemzeti ünnep alkalmából összefogásra hívja fel minden magyar figyelmét, szerte a nagyvilágban. A nemzeti összetartozás jelképeként felkérnek mindenkit, hogy ha teheti lakóhelyének főterén, vagy lakásának ablakában gyújtson meg egy szál gyertyát.

Az idén is meggyújtják a Magyar Szolidaritás Tüzeit

1933-ban Gödöllőn szervezték meg a cserkészek negyedik világtalálkozóját, melynek keretén belül a világ minden tájáról összesereglett magyar cserkészek Magyar Szolidaritás napot rendeztek. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. . A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.

2003 augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák.

A gyertyaláng vagy a tábortűz mindenhol a helyi időszámítás szerint augusztus 20-án este 21.00 órakor lobban fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát Új-Zéland, Ausztrália vonalától kel útra és végigkíséri augusztus 20-át, Honoluluban alszik ki. Így, amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás Lángja már 11-12 órája van úton és Honoluluig még ugyanannyi órai útja van hátra.

Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: Tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgaryban, New Yorkban vagy Kőrösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felröppenő első rakétát tekintsék a magyar szolidaritás tüze fellobbanásának.

Kérünk mindenkit, vegyen részt e mozgalomban, és egy pár percre gondoljon az egész világon szétszórt magyar testvéreinkre.
 

Megjelent: Erdély Ma

2007. augusztus 19.

100 év ötvenmilliónyi cserkészfogadalom

Augusztus 1-én múlt 100 éve, hogy Lord Baden-Powell megszervezte mintegy 20 fiatal számára az első cserkésztábort az angliai Brownsea szigetén. Ezen a napon reggel 8 órakor világszerte az összes mai és egykori cserkész egyszerre újította meg fogadalmát, amely magyarul így hangzik: „Becsületszavamra fogadom, hogy Isten segítségével kötelességeimet, amelyekkel Istennek, az Egyháznak, hazámnak és Európának tartozom, tőlem telhetően teljesítem, embertársaimnak mindig segítek, és a cserkésztörvénynek engedelmeskedem.” Augusztus 8-ig a jubileum dzsemborija zajlik az egykori alapítás helyszínén. A világ százhatvankét országában működő, napja-ink-ban 28 milliós taglétszámú nem-zetközi ifjúsági szervezet több mint 32 000 kép-vi-se-lő-jéből az 565 magyar cserkész kö-zött 22 erdélyi magyar cser-kész is jelen van. A tábort Vilmos herceg, Károly főherceg, brit trónörökös fia nyitotta meg.

A jeles alkalomból a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma Teleki Pál Érdemérmet adományozott a 95 éves Magyar Cser-kész-moz-ga-lom-nak. Indoklásképpen kiemelték Teleki Pál szellemében végzett tevékenységét: a ma-gyar ifjúság határokon átívelő összefogását, nemzetnevelő munkásságát, helytállását, áldozatvállalását a cserkészek világszervezetében, példás magyarságszolgálatát. A kitüntetésről szóló oklevelet és az érdemérmet a Cserkész Napkelte ünnepi rendezvényén Bakos István, az Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át a külhoni és anyaországi magyarokat összefogó Magyar Cserkészfórum vezetőjének a Sztrilich Pál Cserkészparkban. Ugyanakkor Lord Baden-Powell mellszobrának és Teleki Pál tiszteletbeli főcserkész fejszobrának a leleplezésével és közös áhítattal ünnepeltek magyar és német cserkészek Az angliai ünnepség magyar résztvevőinek tudósításai a www.dzsemboricsapat.hu oldalon követhetőek.

 

Megjelent: Udvarhelyi Híradó

2007. augusztus

Cserkésztoborzót és élménybeszámolót tartottak Szatmárnémetiben

Szombaton cserkésztoborzót tartott a 44–es számú Dsida Jenő cserkészcsapat a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, amit minden évben a tanévkezdéskor tartanak. A toborzóra közel 30–an jöttek el, cserkészek és cserkészjelöltek egyaránt, de továbbra is várják az érdeklődőket és a jelentkezőket.

 

Amint azt Boga Ferenc, a 44–es számú Dsida Jenő Cserkészcsapat parancsnoka elmondta a jelenlévőknek, a tanévkezdéssel hivatalosan kezdetét veszik a cserkészfoglalkozások is, de míg az iskola a nyár folyamán szünetel, addig a cserkészek számos kiránduláson, tanulmányutakon és érdekes programokon vesznek részt. Idén nyáron a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja, a XI–es Gergely Gábor cserkész azon szerencsések egyike volt, akiknek sikerült eljutniuk az Angliában tartott „Jamboree”–ra, azaz a Cserkész Világtalálkozóra.

A cserkésztoborzó így az Angliából hazatért cserkész élménybeszámolójával kezdődött. Az előadás alatt képekkel illusztrálva mesélte el, milyen helyekre sikerült eljutnia, milyen volt a Cserkész Világtalálkozó, milyen élményekkel gazdagodott. A 2007–es világtalálkozóra több mint 40 ezer cserkész látogatott el a világ minden tájáról. Az előadás alkalmával a jelenlevők még számos történelmi adatot is megtudhattak, ugyanis képek készültek a cserkészek első táborhelyéről, különleges képeket láthattak Londonról, továbbá a világ egyik csodájáról, a Stonehenge-ről. Boga Ferenc cserkészparancsnok elmondta, a Dsida Jenő cserkészcsapat érdeme is az, hogy Gergely Gábor kijuthatott erre a rangos találkozóra, ahol 23 erdélyi társával együtt képviselhették a Romániai Magyar Cserkész Szövetséget. „Kitartással és sok tanulással mindenki érhet el ilyen eredményeket. Gábor példájából az a tanulság, hogy aki rendszeresen képzi magát és tanul, eljuthat ilyen csodálatos helyekre, és ilyen élményeket élhet át” – mondta Boga Ferenc.

Továbbra is várják az újoncokat. Mint azt Suta Krisztián őrsvezetőtől megtudtuk, azok, akik nem vettek részt a hétvégi cserkésztoborzón, eljöhetnek bármelyik szombaton 14 órakor a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba. Ott különböző foglalkozások várják őket, az otthoni és az iskolai nevelés mellett további ismeretekre tehetnek szert egy baráti környezetben, ahol nem számít a kor és a vallási hovatartozás.

 

Megjelent: Szappanos Andrea, Szatmári Magyar Hírlap

2007. szeptember 17.

Cserkész-Világdzsembori Angliában avagy dzsemborin voltunk

Megérkezünk egy napi utazás után egy acéllapokból és kordonokból rögtönzött autóbusz-állomásra (aznap negyvenezer személy érkezett meg), félrepakoljuk a csomagokat, várás közben — míg a vezetők regisztrálnak minket — körbeállunk, és játszani kezdünk.

Mintha csak itthon lennénk, de kis idő múlva egy portugál, majd egy brazil, végül egy finn csoport csatlakozik. A negyvenes kör lassan százötven emberre bővült, és már nem egészen tudjuk követni, melyik nemzet tanítja a játékot. És még kezdetét sem vette a dzsembori!

Negyvenezer ember elsőre nem is hangzik olyan soknak, de tegyük hozzá, hogy a világ 158 országából voltak résztvevők — gyakorlatilag minden olyan országból, ahol a rendszer nem tiltja a cserkészetet —, a világ minden vallása, bőrszíne, felfogása képviselteti magát, ráadásul mindannyian hasonló értékrendre tettünk fogadalmat (ezért volt lehetséges az is, hogy az egész dzsembori alatt semmilyen rendbontásról nem hallottunk).

Az utcán — mert egy negyvenezer fős táborban szükség van utcákra is — bárkivel szóba állhattál csak azért, mert érdekes volt az egyenruhája vagy a viselete, vagy mert szépen mosolygott, vagy semmilyen különösebb indok nélkül megkérdezhetted, honnan van, és ha mondjuk észak-afrikai köztársaságot válaszolt, akkor magyarázhattad neki, hol is van Erdély, vagy ha Csehországot, akkor máris kacaghattál a szemébe: Svejk. Trinidad és Tobago többé nem a focizók senki földje (akiken az előző világbajnokságon kacarásztunk), hanem egy jópofa emberke, a németek nem a világháború kirobbantói, hanem vidám figurák ördögi ötletekkel… És lassan az egész világ nem ködös előítéletek halmaza, hanem személyes kapcsolatok sűrű fonadéka…

A program? Kaland és tapasztalat. Kaland: óriástrambulin, és sziklamászás minden szinten, vitorlázás, búvárkodás, akadálypálya…. de nem föltétlen látványos dolog, hanem például szerencsés esetben csocsózhattál olyan emberkével, aki egy szót nem beszélt idegen nyelven, és soha életében nem látott csocsót, de mégis mindenkinél jobb volt. (Hogy aztán, amikor valahogy sikerült kapcsolatba lépni vele, kiderüljön, hogy szudáni.) Vagy nagyot beszélgethettél egy svájcival arról, hogy náluk bizony iskolába járnak ilyenkor a diákok.

Tapasztalat: kipróbálhattunk minden vallást, meditálhattál, leírták a nevedet kínaiul, szkítául, arabul, dobolhattál a buddhistákkal, táncolhattad bármelyik nép tradicionális táncát, ehettél bármelyik nép szájíze szerint, játszhattál japán társasjátékot, festhettél ősi török módszerekkel, vagy festettek a bőrödre hindu hennát, elbeszélgethettél zsidó rabbival, vagy megismerkedhettél jótékonysági szervezetekkel. (Ez elsőre unalmasan hangzik, de próbáltál valaha tolószékben kosárlabdázni?) Nekem egyik legszebb élményem az volt, amikor elbeszélgettem egy buddhista szerzetessel, és utána részt vettem a buddhista szertartáson. Ekkor már mindenféle előítéletet levetkőzve egy szempillantásig buddhista lehettem.

Egyszerre jelentettek kalandot és tapasztalatot a vendégvacsorák, amikor egy másik néphez mentünk vacsorázni (vagy ők jöttek hozzánk), és amellett hogy, kiderült, igazából nekünk megy a legjobban a főzés, sok érdekes tapasztalatra tettünk még szert. Érdekes volt, hogy a legvallásosabb népek is csak evés előtt imádkoznak — velünk ellentétben —, de nem csak ilyen apróságokra terjedt ki a figyelmünk. Egy-egy nagy beszélgetésre is sor került, például az Egyesült Államokban élő cserkészekkel, rengeteg előítéletem ellenére pozitív benyomást keltettek. Úgy érzem, évekig kellett volna járnom a világot ahhoz, hogy ennyire megismerjem, és — ami ennél is fontosabb — érezzem, hogy mennyire értékes az, amit otthonról hozok (mint magyar cserkész, mint erdélyi székely, mint európai, mint keresztény), de mennyire érdekes és értékes az is, amit más hoz otthonról.

Felemelő érzés volt nap mint nap magyarázni a járókelőknek, hogy a székely kapu háromszéki specialitás, és hogy a kopjafa eredetileg fejfa volt, felemelő volt látni az elismerést és a csodálatot az emberek szemében, ahogy leszálltunk a színpadról egy rövid néptánc után, és elmondani hogy ez bizony székely ruha…
Mint cserkész is rengeteget kaptam. Negyvenezer olyan ember, aki testvérének tekinti a másikat egy helyen, ritka. Érdekes volt megismerni minden egyes szövetség egyenruháját, szokásait. Felemelő volt egy pillanatig elidőzni Bronsea szigetén, ahol ezelőtt száz évvel Bi-Pi az első cserkésztábort szervezte húsz fiúnak, elindítva ezzel a cserkészmozgalmat…

Utoljára hagytam a ceremóniákat, mert ezt a legnehezebb megfogni. Másfél órára volt szükség csak ahhoz, hogy a negyvenezer ember összegyűljön. És bár az előadások is nagyon ötletesek voltak — egyik legmeghatározóbb élmény volt Bi-Pi unokáját látni —, mégis az a pillanat csalt sok ezer ember szemébe könnyet, amikor együtt fogadalmat tettünk. Mindannyian a saját nyelvünkön mondtuk a fogadalom szövegét, mégis mind együtt voltunk… És az sem semmi, amikor az előadás végén egy rengeteg emberből álló, táncoló vonatba keveredsz, előtted egy chilei, mögötted egy brazil, és lassan azt sem tudod, hol vagy éppen a kavargó tömegben…

És most elmondhatnám, hogy felejthetetlen volt, és hogy elmondhatatlan, és hogy óriási megtiszteltetés volt az erdélyi magyar cserkészetet először képviselni, és benne lenni az eddigi második legnagyobb magyar kontingensében (vagy akár azt is: büszke vagyok arra, hogy országunkból több volt a magyar, mint román nemzetiségű résztvevő). Előadhatnám, hogy a világ nagyjai is figyeltek az eseményre: Vilmos herceg nem csak megnyitotta a világtalálkozót, hanem előtte tartott egy fogadást, ahová közülünk is bekerültek cserkészek, de a pápa is küldött nyílt levelet, jelen volt a svéd király, és természetesen még rengeteg ország nagykövetsége. Szavalhatnám, hogy ez volt életem legtanulságosabb, -szebb, -meghatározóbb, -bulisabb tizenkét napja, de ezekkel csak közelítem a lényeget. Megfogni nem lehet. Talán azért, mert negyvenezer ember vitte haza…

Megjelent: Kilyén Attila Őrs, Háromszék

2007. szeptember 29.

Cserkészcsapat-vezetők Háromszéken

Egyhetes cserkészvezetői képzés helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Tanulók Háza. A tanfolyamot Szemerédi Tibor mérnök, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke (Bécs) vezette. Lendvai-Lintner Imre a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke, Szemerédi Tibor a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget képviseli a Magyar Cserkészszövetségek Fórumában.

A Fórum a magyar cserkészszövetségek egyeztető- és tanácskozóplatformja. Ebben nyolc szövetség vesz részt, Magyarországról kettő, a Magyar Cserkészszövetség és a Magyar Cserkész Leányszövetség, azután a szlovákiai, erdélyi, vajdasági és a kárpátaljai magyar cserkészszövetségek, és Horvátországból a Zágrábi Zrínyi Miklós Cserkészcsapat. Ezek alkotják a Magyar Cserkészszövetségek Fórumát, amely a közös magyar cserkészmegmozdulásokat koordinálja. Ilyen például a könyvkiadás, közös táborozások, vízi túrák a Dunán, egyéb közös programok, illetve közös igény a csapatvezetőképzés felépítése, amely különösképpen a határon túli cserkészvezetők számára jelent problémát, mivel nincsenek megfelelő kiképzőik, illetőleg a kiképzendők száma évről évre kevés ahhoz, hogy azért a két-három vagy akár több személyért tanfolyamot rendezzenek.

Ezért állapodott meg a nyolc elnök, hogy egy vezetőképző tanfolyamot szerveznek. Ezt a tanfolyamot az idén negyedszer tartották, Sepsiszentgyörgyön első alkalommal. Eddig volt Felvidéken, Paláston, utána a Vajdaságban, Tótfaluban, majd Nagybányán ezelőtt két évvel, és mivel a legtöbb jelölt most is Erdélyből volt, idén Sepsiszentgyörgyre esett a választás.
 
A képzésen tizenkét jelölt vett részt a Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből. Hét kiképző volt, a Külföldi Magyar Cserkészszövetségtől hárman, egy-egy a Magyar Cserkészszövetségtől, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségtől s a romániaitól.

Cserkészvezető-képzés

— Miért éppen Sepsiszentgyörgyre esett a választás?

 Szemerédi Tibor: Ez a Romániai Magyar Cserkészszövetség döntése volt. Gaál Sándor ide hívott meg bennünket. Gondolom, ez összefüggött azzal, hogy egy ilyen tanfolyamnak helyiségre és infrastrukturális háttérre van szüksége.

— A képzés miből áll?

— Áttekintést nyújtunk a jelölteknek a csapatvezetés legkülönbözőbb aspektusaiból. Mind pedagógiai, mind módszertani kérdésekben. Azután jogi tekintetben is eligazítást tartunk. Milyen jogi előfeltételekkel jár a csapatszervezés, milyen felelősségei vannak a vezetőnek, mire kell ügyelnie a környezetével kapcsolatosan, kapcsolattartás a szülőkkel, a csapat irányítása a beosztott vezetőkkel, a csapat pedagógiai tervének a kidolgozása, a munkaterv elkészítése, jellemnevelés, nemzetpolitikai stratégia.

Áttekintést nyújtunk a jelölteknek a csapatvezetés legkülönbözőbb aspektusaiból. Mind pedagógiai, mind módszertani kérdésekben. Azután jogi tekintetben is eligazítást tartunk. Milyen jogi előfeltételekkel jár a csapatszervezés, milyen felelősségei vannak a vezetőnek, mire kell ügyelnie a környezetével kapcsolatosan, kapcsolattartás a szülőkkel, a csapat irányítása a beosztott vezetőkkel, a csapat pedagógiai tervének a kidolgozása, a munkaterv elkészítése, jellemnevelés, nemzetpolitikai stratégia.

Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke, Egyesült Államok: Nem a politikai mezővel foglalkozunk, hanem nemzetstratégiai kérdésekkel. A különböző szomszédos országból érkező jelöltek ne csak azt lássák, hogyan viszonyul a cserkészethez a magyar társadalom, hanem hogyan néz ki ez Szlovákiában vagy Erdélyben. Lássa a vajdasági is, hogy a szomszédban hogyan néz ki ez a dolog.

— Az idei százéves cserkészévforduló miként hatott a cserkészmozgalomra? Élénkítette ezt? Ittlétük összefüggésbe hozható az évfordulóval?

— Nem. De elmondhatjuk, hogy a százéves évforduló alkalmával volt egy dzsembori — világtalálkozó — Angliában, amelyen majdnem négyszáz magyar cserkész vett részt. Egynegyedük a határokon túliak közül és külföldről érkezett.
 
Közös értékrend

— Úgy érzem, hogy egyféle, a Magyarok Világszövetségének feladatköréhez tartozó vagy ehhez hasonlatos küldetést is teljesítetek…

Lendvai-Lintner Imre: Erre én úgy reagálok, hogy a cserkészeknek van egy közös értékrendjük. A magyar nemzet minden részében van magyar cserkészet. Mi magyar cserkészek vagyunk. Nem amerikai magyar, nem erdélyi magyar, nem anyaországi magyar — mi cserkészek vagyunk. Mi sok szempontból a nemzetet testesítjük meg. Együttműködünk, megvalósításaink, amíg ezt az anyagi keret megengedi, közösek.

— Viszonylag sokat írtam Teleki Pálról, s eléggé érdesen azokról, akik őt nem kedvelik. Ezt az egész Teleki-ügyet egyes budapesti körök nem nézik jó szemmel. Erről mi a véleményetek?

L.-L. I.: Számunkra ez nem kényes ügy. A cserkészszövetség, azon belül a Külföldi Magyar Cserkészszövetség anyagi támogatást is nyújtott a balatonboglári szobor felállításához. Mindannyian ott voltunk az avatáson. Én mondtam beszédet az ifjúság s a magyar cserkészek nevében. Teleki Pál a magyar cserkészek számára rendkívül fontos személyiség, számunkra rendkívül sokat adott. Példaképünk.

— És mikor lesz Teleki Pálnak szobra Budapesten? S ehhez hozzá tudtok-e járulni erkölcsileg és anyagilag? Rá lehet-e venni erre azokat a budapesti köröket, amelyek meghamisítják vagy félremagyarázzák, csak bizonyos negatív aspektusait hajlandók felszínen tartani Teleki Pál életművének?

— Hogy mikor lesz szobra Teleki Pálnak Budapesten, az más lapra tartozik.
Hogy mikor lesz szobra Teleki Pálnak Budapesten, az más lapra tartozik.

— De ez tőletek is függ… A Teleki eszmeiségétől való pesti „elhajlásnak", a félremagyarázásoknak a kivédése…

— A szobor ügye részben politikai kérdés. Mi a szoborállítást anyagilag is, erkölcsileg is támogatnók.Telekinek mint politikusnak az értékelése nem a mi feladatunk. Teleki számunkra az az ember, aki mint közéleti személyiség a magyar cserkészet élére állt, a magyar cserkészetet a 30-as években fellendítette, és elérte azt, hogy a cserkészetet a magyar közélet fontos szereplőjévé tette. A társadalom mozgatóerejévé vált.
A szobor ügye részben politikai kérdés. Mi a szoborállítást anyagilag is, erkölcsileg is támogatnók.Telekinek mint politikusnak az értékelése nem a mi feladatunk. Teleki számunkra az az ember, aki mint közéleti személyiség a magyar cserkészet élére állt, a magyar cserkészetet a 30-as években fellendítette, és elérte azt, hogy a cserkészetet a magyar közélet fontos szereplőjévé tette. A társadalom mozgatóerejévé vált.

 Sz. T.: Nagyon lényeges az is, amit Telekiről kevesen tudnak: a háború megkezdése előtt ő volt az, aki jövőbe mutató módon a magyar cserkészet problematikáját a népi értékek irányába mozdította el. Az indiánromantika és az angolszász, a kiplingi Dzsungel könyve-romantikától a magyar mondavilág, a néprajz s a népdalok, a népi értékek irányába vitte a cserkészmozgalmat. Látnoki képességekkel rendelkezett, mert amikor 1947-ben Magyarországon megszüntették a cserkészszövetséget, felszámolták a cserkészetet, akkor az ottani nevesincs cserkészmozgalom ezen a népi vonalon tudott tovább haladni, s ez lett a belső értékrendszer számunkra külföldön is. Ez hihetetlen vonzóerőt jelentett. És ez a létünket biztosította, a mozgalmat erősítette.

 — Számunkra, erdélyiek számára Teleki személyisége a nép-nemzeti értékrend közéletbe építése mellett pluszban azt is jelentette, hogy sor került arra a részleges igazságtételre, amely az elszakított nemzetrészek sávjait és tömbjeit visszakapcsolta az anyaországhoz.

L. I. I.: Teleki ez irányú politikai tevékenységével nekünk sincs bajunk. De ennek az értékelése nem a mi tisztünk. A kisebbségek önrendelkezési joga a mi ügyünk is. Ezt támogatjuk a mi sajátos eszközeinkkel. Jó lenne, ha ez mélyebben és szélesebben is megvalósulna a Kárpát-medencében.

Sz. T.: Amivel nem szeretünk foglalkozni, és amiről nem beszélünk, az Telekinek a zsidó törvények megalkotásában betöltött szerepe.

— Ez egy összetett ügy, ez sem úgy fest, mint ahogyan egyesek beállítják…

Sz. T.: A budapesti liberális sajtó ezt összefüggéseiből és a kortörténetből kiragadva tárgyalja, ami helytelen.

 

Megjelent: Sylvester Lajos, Háromszék

2007. november 13.

Európai Uniós Források avagy IX. Civil Fórum

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) ez évben immár kilencedik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. Minden évben a civil szervezetek számára aktuális témára fordítjuk a figyelmet, így az idén az Európai Uniós források kerülnek terítékre.

Románia 2007- es csatlakozása az Európai Unióhoz új távlatokat nyitott/nyit a civil szféra előtt, ugyanis az EU támogatási rendszer egyik legfontosabb prioritása a nonprofit szektor megerősítése, fejlesztése. 2007-2013 között az Európai Uniós fejlesztési programok keretében jelentős összegek pályázhatók a civil szervezetek által kezdeményezett projektekre. Ezeket a, pályázási kereteket, lehetőségeket szeretnénk ismertetni az erdélyi civil szervezetekkel, bemutatva a magyarországi tapasztalatokat is.

A fent leírtak jegyében az október 19-20-án sorra kerülő Civil Fórumnak az Európai Uniós Források címet választottuk.

A konferencia munkálatai ez évben is plenáris előadások és tanácskozások, illetve tematikus szekcióülések és vitafórum keretében zajlanak. A szekciók munkálatai a fő témához kapcsolódó altémák köré csoportosulnak, ezek a következők: Civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon, Partnerség, Operatív programok, Alternatív finanszírozások, Közösségi részvétel.

Az erdélyi magyar civil társadalom ez idáig nem használta ki kellőképpen az EU adta lehetőségeket. Ezért a konferencia informáló, nyilvánosságot teremtő, illetve kapcsolatszervező és együttműködést elősegítő funkcióinak nagy jelentőséget tulajdonítunk.

A partnerségek fontossága vitathatatlan mind a civil szervezetek hatékonysága, mind pedig az uniós források elérhetősége szempontjából, ezért az uniós források ismertetése mellett partnerségi kapcsolatok kialakítását kezdeményezzük anyaországi, délvidéki és felvidéki civil szervezetek meghívásával.

A Civil Fórum résztvevői a rendezvényen szerzett tudással és kapcsolatokkal a közjót szolgáló munkájukat, valamint szervezetük anyagi fenntarthatóságát javíthatják.

Amennyiben a rendezvény programja (csatolva) elnyerte tetszését és rendezvényünket hasznosnak tekinti, szeretettel várjuk konferenciánkra. Kérjük, töltse ki az innen letölthető jelentkezési űrlapot, és küldje vissza irodánkhoz október 10-ig.

Ha a rendezvénnyel, illetve részvételével kapcsolatban részletesebb információt igényel, kérjük, mielőbb jelezze, hogy időben tájékoztathassuk.

Az ERMACISZA kuratóriuma és a társszervezők nevében tisztelettel,
Jakab Vilma

szervező

 Egri István
 elnök

Társszervezők:
Hargita Megye Tanácsa
Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége
Areopagus Alapítvány
Magyar Ifjúsági Tanács
Civitas Alapítvány
Polgártárs Alapítvány
Impuls Consulting Kft.
Romániai Magyar Cserkészszövetség

Megjelent: Erdély Ma

2007. szeptember 20.

A szeretet lángja

Hatodszor hozták el a háromszéki cserkészek Bécsből a Betlehemi Szeretetlángot, Jézus születésének jelképét, melyet hétfőn délután Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág utcai református gyülekezet imatermében, a bűnbánati istentisztelet keretében adtak át.

Székely István, a Romániai Magyar Cserkészszövetség háromszéki körzetének elnöke ismertette a láng útját: 1986 óta minden december derekán Betlehemben a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a láng előbb repülőn, majd vonatokon, autókban, gyalogosan, hogy karácsony estéjére eljuthasson templomainkba. Idén is több ezer cserkész vitte a lángot Bécsből, a Gusztáv Adolf evangélikus templomból a világ minden részébe.

A tizenöt fős háromszéki csapatot vezető Gaál Sándor szövetségi elnök a Háromszéknek elmondta, hogy Bécsben két napot töltöttek a Bécsi Napló, az ausztriai magyarok lapja munkaközösségének vendégszeretetét élvezve, és megnézték a város magyar vonatkozású emlékhelyeit. Érdekességként említette, hogy a magyarországiak is a háromszékieket bízták meg, a lángot Szigetszentmiklóson adták át nekik. Hazafelé jövet Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen fogadták a szeretetlángot. Elhozták a felvidéki cserkészek ajándékát is (a martosi, marcselházi és komáromi reformátusok, illetve a Stefko Katalin Baráti Kör adományát), mintegy száz karácsonyi csomagot, melyeket a moldvai csángóknak továbbítottak.

A sepsiszentgyörgyi ünnepségen a cserkészcsapatok háromszéki, brassói és Hargita megyei képviselői átvették a Betlehemi Szeretetlángot, hogy viharlámpásukban, mécsesükben hazavigyék a szeretet, a béke szimbólumát. Így karácsonykor a Betlehemi Szeretetláng Európával együtt Erdélyt is beragyogja.

Megjelent: Józsa Zsuzsanna, Háromszék

2007. december 19.

Újabb zarándok érkezik Csángóföldre

Egy felvidéki cserkész, Lengyel Zoltán adományokat gyűjtött, hogy megsegítse azokat, akik szegénységben élnek. Karácsony másnapján Csángóföldre utazott a marcelházi Lengyel Zoltán, hogy személyesen is felkeresse a karácsonyra általa megajándékozott iskolákat és családokat. A tizenkilenc éves marcelházi fiatalember nyáron 2000 kilométert kerékpározott Erdélyben és Csángóföldön. „Utam során azt tapasztaltam, hogy Moldvában megdöbbentő szegénységben élnek az emberek, ezért szerettem volna valamilyen formában segíteni nekik” – mondta lapunknak elutazása előtt Lengyel Zoltán.

A fiatalember kétezer kilométeres kerékpártúrájáról több, vetítéssel egybekötött előadást is tartott, ezek során pénzt gyűjtött a moldvai falvaknak. „Sajnos, ezek során nem sikerült elegendő pénzt „összekalapoznom”, úgy gondoltam, tárgyi adományokat talán nagyobb sikerrel fogok tudni gyűjteni – mondta. – A martosi, a marcelházi, a komáromi református egyházközség és néhány szlovákiai magyar cserkészcsapat segítségével végül 98 doboz ajándékot sikerült összeszednem.” Az ajándékokat Budapesten adták át a Romániai Magyar Cserkészszövetség betlehemi lángot vivő küldöttségének, akik átvitték a magyar-román határon, és még az ünnepek előtt eljuttatták a rászorulókhoz. Egy érsekújvári adományozó jóvoltából sikerült egy számítógépet is kiküldeni.

„Úgy érzem, legalább ennyivel tartoztam nekik a vendégszeretetünkért. Fontos, hogy ott is tudatosítsák, mennyire lényeges az, hogy magyar iskolában tanuljanak. Remélem, a csomagokban levő tanszerek is hasznukra válnak majd” – nyilatkozta az Új Szónak Lengyel Zoltán, aki január 2-ára tervezi a visszatérést. Ez idő alatt Lészpedre, Külsőrekecsinbe, Klézsére, Diószénbe, Lujzikalagorba, Esztufujba, Magyarfaluba, Lábnyíkba, Somoskára szeretne ellátogatni. „Negyven centis hó van ott, és mínusz tizenöt fok, örülök, hogy legalább ott fehér lesz a karácsonyom, ha már itthon nem volt az” – tette hozzá.
 

Megjelent: Kocur László, Új Szó (Szlovákia), Erdély Ma

2007. december 27.

 

 

Permanent link to this article: https://www.rmcssz.ro/rolunk-irtak/2007-2/