↑ Return to Rólunk írták

Print this Page

2006

Toborzó

Céltalan az ifjúság egy jó része, nem találja helyét a társadalomban, téveszmék rabságába esik, hamis ,,értékek” szerint rendezi be életét — gyakori panasz a szülők és nevelők részéről. A jelenségnek millió oka van, a nagy, össztársadalmi méretű elbizonytalanodás egy szelete, mely sok gyötrelmet okoz családnak és kamasznak egyaránt, a most zajló életmódváltás fonákjáról nézve bizony nem a legszívderítőbb látvány.

Mindezt azért bocsátom előre, mert a nyáron a cserkészszövetség gelencei jubileumi nagytáborában — 15. születésnapját ünnepelte több országból érkezett cserkésztársak kíséretében — a látogatni érkezett szülők nem győzték dicsérni a szervezetet. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a fiúk-lányok életben való elindítására különösen alkalmas a mozgalomban folyó nevelés és önnevelés, a cserkészközösség jótékony hatása.

Ma, amikor a mindent elárasztó önzés jócskán felborította a társadalmi egyensúlyt, s minden létfontosságú kisközösség alapjait veszélyezteti, nem szabad lemondani a közösségépítés meglévő formáiról. Itt van például a cserkészet, ajánlom minden elemista vagy kamaszgyereket nevelő szülő figyelmébe: az önálló életet élő cserkészőrsök és csapatok mázsás terheket vehetnek le vállukról, s egyúttal azt nyújthatják, amire ma sok család bajosan vagy egyáltalán nem képes: egészséges önbizalmat és kollektív öntudatot, olyan társaságot, mely kigyensúlyozottá teheti gyermeküket. A szabadság első foka, ha a minket elárasztó előítéletek, a fogyasztói tömegtársadalom sok felesleges erkölcsi kacatjával le tudunk számolni. Példaképpen a szövetség tavalyi évének mérlegét ajánlom figyelmükbe.

Mit végzett a szövetség, és kik álltak melléje támogatókként? Tudni kell ugyanis, hogy a szövetség magyar ágát a román állam még mindig nem részesíti az őt megillető támogatásban. A vérlázító diszkrimináció valahogyan nem ébresztett kellő figyelmet érdekvédelmünk berkeiben sem. Nagy haladás viszont, hogy a Kovászna megyei tanács felajánlott számára egy állandó táborhelyet a Hatodon, ezentúl ennek kíépítésén munkálkodhat, s ezzel nemzetközi kapcsolatait is inkább ápolhatja, illetve eddigi kb. háromezres hazai tagságát is tovább növelheti.

Íme hát a tavalyi tevékenységek jegyzéke (egy részéről beszámoltunk lapunkban), mely kínálati gyanánt is szolgálhat:

A csapatok farsangi találkozókat tartottak februárban, márciusban történelmi vetélkedőket, koszorúzásokon és megemlékezéseken vettek részt 1848—1849-ről, áprilisban Sepsiszentgyörgyön jubileumi emlékülés és fotókiállítás volt a szövetség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. Sikernek örvendett az országos sárkányeregető és métabajnokság. Szamos­újváron rendezték meg Kárpát-medencei rovásírásversenyt A Csodaszarvas nyomában címmel. Májusban került sor a XI/11. (tizenegy évszázad — tizenegy vármegye) Kárpát-medencei cserkésztalálkozóra Budapesten a Srilich Pál-cserkészparkban több mint 800 résztvevővel. Július a kéthetes REGE Emléktábor jegyében telt el Gelencén 400 résztvevővel az egész Kárpát-medencéből.

A szövetség képviselői ott voltak a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség emléktáborában Ipolynyéken, augusztusban pedig kiutaztak az USA-ba a Külföldi Magyar Cserkészszövetség eméktáborozására. Ugyancsak augusztusban ütötték fel Egy csöppnyi remény címmel a szamosújvári és olasz cserkészek karitatív táborát a helyi árvaházakban. Szeptemberben jubileumi megemlékezés és kopjafaállítás volt Szárhegyen, Marosszentgyörgyön pedig a szövetségi népdalvetélkedő, a Dalospacsirta.

Októberben a Kárpát-medencei Regős Találkozón Szigetszentmiklóson hatszázan vettek részt, sokan Erdélyből. A tíz- és tizenöt éves csapatok novemberben tartották saját évfordulós megemlékezéseiket, decemberben drogprevenciós és elsősegélynyújtási továbbképző volt csapatvezetőknek és segédvezetőknek, a szövetség tavaly is elhozta és szétosztotta a Betlehemi Lángot Bécsből. E tevékenységekben az RMCSSZ támogatói a Communitas Alapítvány, Sepsiszentgyörgy Város Tanácsa, az Illyés Közalapítvány volt.

Megjelent: Háromszék

2006. január 7.

Felavatták az első hazai magyar cserkészparkot

Tizenhat évi viszontagságos, de sikeres pályaszakasz után végre felavathatta első cserkészparkját is a hazai magyar ifjúsági mozgalom. A háromszéki Kőröspatak fölötti Vadas-tetőn, üdítő havasi környezetben álló egykori utászházat több hónapos felkészülés és tatarozás után múlt szombaton vették birtokukba a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevében itt táborozó, illetve egynapos túrára kivonuló sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, kovásznai, ozsdolai és kézdialmási cserkészcsapatok.

Megjelent: Háromszék

2006. június 21.
2007-ben 100 éves a cserkészet

A cserkészet 1907-ben egy élményekkel teli táborral kezdődött el Brownsea szigetén, amelyet Lord Baden-Powell of Gilwell szervezett 20 fiú számára. A cserkészet mindenki előtt nyitott – nemzeti, faji vagy vallási megkülönböztetés nélkül – önként vállalt, politikamentes, Istenhitre alapozott nevelőmozgalom. Napjainkban a legnagyobb ifjúsági mozgalom: több mint 160 országban kb. 36 millió tagot számlál. Tagjai lelkesen vállalják a cserkészélet élményekben gazdag szépségét: a másokat szeretettel segítő szolgálatot, a természetben zajló játékos életet, az együtt-egymásért cselekvést.

A cserkészek által Bi-Pi-nek becézett alapító nevelési nézetei 1909-ben már Magyarországon is terjednek és 1912-ben megalakul a Magyar Cserkészszövetség. Erdélyben 1911-ben alakul meg az első csapat Székelyudvarhelyen és fokozatosan terjed a nagyobb városokban. Az I. világháború szétzilálta a kezdeményezéseket, de elmúltával ismét beindul a mozgalom a román cserkészszövetség égisze alatt. Az erdélyi cserkészet virágkorát 1940-1944 között élte, a Magyar Cserkészszövetség keretén belül. A kommunizmus évei alatt a kelet-európai térségben betiltották, azonban sok mindent átültettek belőle a pionírmozgalomba. Erdélyben 1990. februárjában újraalakulnak a cserkészcsapatok. A RMCSSZ-t 1990. májusában jegyzik be a csíkszeredai törvényszéken. Jelenleg 12 megye 51 helységében, 124 bejegyzett csapatot foglal magába, közel 3000 tagot számlálva.

Erdélyi magyar cserkészetünk célja: a fiatalok lelki, fizikai és szellemi adottságainak, valamint szociális érzékének fejlesztése, Istenhitre alapozott neveléssel. Nemzetünk népi kultúrájának és történelmének megismerése, ápolása mellett, arra igyekszünk nevelni a fiatalokat, hogy jellemes egyénekként, hasznos és példamutató tagjai legyenek a helyi közösségeknek, a magyarságnak és az emberiségnek. Ezáltal a szülőföld iránti ragaszkodást és a megmaradást tudatosítjuk, erősítjük.

Mivel foglalkozunk?

A korban egymáshoz közel álló ifjak nagy része az új élmények és kalandok iránt rendkívüli módon vonzódik. Ezen sajátosságukat figyelembe véve, 6-8 fős kis csoportokba – őrsökbe – szervezzük őket. Tevékenységeink során az önnevelést helyezzük előtérbe, melyet a cserkészetre jellemző nevelési módszerekkel kívánunk elérni.

Ezek a következők: cserkésztörvények és fogadalomtétel; cselekedve tanulás; kiscsoportos rendszer; a természet közelsége; rendszeres, ösztönző, vonzó és változatos programok; testvéries, baráti légkör; jó példát mutató képzett vezetők. A cserkészélet szeptembertől júniusig az őrsök heti 1-2 órás összejövetelein, valamint a csapatok helyi, körzeti, kerületi vagy országos szintű rendezvényein zajik. A nyári szünidőben kerül sor a 10-12 napos táborozásra. A természetben zajló nomád – robinzoni élet mellett, szaktáborok, nagytáborok, külföldi túrák, nemzetközi táborok várják az arra rátermett és érdemesült cserkészeket.

Ki lehet cserkész?

Bárki, aki vállalja ezt az életformát; a törvények megismerését és elfogadását követően pedig fogadalmat Az önnevelés útján törekszik „emberibb embert, magyarabb magyart” (Teleki Pál) faragni magából. E magasztos hivatás kibontakoztatásában az idősebb őrsvezetők és a 18 évüket betöltött vezetők (felnőtt cserkészek) irányítják – segítik, sok megértéssel és a szeretettel

Mire jó a cserkészet?

A családdal, az iskolával és az egyházzal együttműködve, az egyénre mint teljes személyiségre tud eredményesen hatni és ezáltal a modern világra készíti fel a fiatalokat.
A szereplés technikáját a tábortűznél, a csapatmunkát az őrsi foglalkozásokon, a tervezést, a kivitelezést és az emberekkel való foglalkozást a vezetőképzőkön sajátítja el a fiatal. A közösséghez való tartozás élménye által kifejleszti a fiatalokban a szolgálatra való hajlandóságot, a természet megismerése révén elmélyíti az ifjúság vallásos hitét.

2007-ben a mozgalom itt, Erdélyben és világszerte centenáriumát ünnepli, különféle programokkal, eseményekkel.

2007 nyarán cserkészek érkeznek a világ minden szegletéből, hogy egy 400 hektáros, különleges helyszínen, az angliai Hylands Parkban, Essexben gyűljenek össze, és együtt ünnepeljék a cserkészet centenáriumát. 12 napon keresztül, július 27-től augusztus 8-ig a dzsembori egy kivételes tábor lesz 40 000 lakója számára, tele programokkal és eseményekkel. Rajtuk kívül további 80 000 látogatóra számítanak.

Ezen az eseményen, amelyen több ember vesz részt, mint az olimpián, összesen 40000 cserkész fog együtt élni 12 felejthetetlen napig az ünneplés és a nemzetközi barátság jegyében, a Hylands Parkban, Angliában. Ez lesz az egyik legnagyobb esemény a szervezet életében. A fiatalok számára lehetőség nyílik arra, hogy megosszák képességeiket, kalandos elfoglaltságokban vegyenek részt, és szembesüljenek azokkal a problémákkal, amelyekkel ma a világ szembenéz, miközben megismerkednek egymás kultúrájával és vallásával. Gyakorlati projektekre is sor kerül; helyi közösségekkel dolgozva a cserkészek tartós változást visznek az ott élők életébe, és segítenek környezetük jobbá tételében.

A dzsembori egyben fontos világdiplomáciai esemény is. A rendezvény elismertségét jelzi, hogy olyan magas rangú személyek is látogatják, mint egyes országok államfői, trónörökösök, vagy nemzetközi szervezetek tisztségviselői. XIV. Károly Gusztáv svéd király, aki egyben a Nemzetközi Cserkész Alapítvány (World Scout Foundation) tiszteletbeli elnöke, három napot töltött el országa fiataljai társaságában legutóbb 2002-ben, a 20. dzsemborin. Ennek az előző világtalálkozónak kiemelkedő diplomáciai eseménye volt a megnyitóhoz kötődő fogadás, ahol az országok thaiföldi nagyköveteinek többsége (mintegy nyolcvan fő) megjelent, és az egyes országok kontingensvezetőivel közösen töltötték az estét, majd együtt vettek részt a megnyitó ceremónián.

A világtalálkozón Erdélyt 21 fiatal fogja képviselni, akik a felvidéki, vajdasági és külföldi magyar, valamint anyaországi cserkészekkel együtt alkotják a Magyar Dzsembori Csapatot. A 12 rajból álló Magyar Dzsembori Csapat, a válogatót sikeresen teljesítő, mintegy 600 cserkészből tevődik össze. Mi, erdélyi cserkészek, a Wass Albert nevet viselő rajnak vagyunk a tagjai másik, két budapesti őrssel együtt.

Ez a centenárium kitűnő lehetőség lesz arra, hogy: megmutassuk a cserkészet egységét, elősegítsük egy sokkal békésebb világ, megteremtését értékes és hasznos tapasztalatokról gondoskodjunk, megmutassuk a természet és környezetünk iránti elkötelezettségünket, megmutathassuk a társadalom minden közössége iránt megnyilvánuló érzékenységünket. Ugyanakkor a csapat két legfontosabb célja, hogy sikeresen képviselje hazánkat, illetve, hogy segítse az itthoni cserkészetet.
 

Salló Emőke csv., a RMCSSZ külügyi vezetője

Megjelent: Erdélyi Napló

2006. december 5.

Hurrá megyünk dzsemborira

Először is, mi is az a dzsembori, vagy angolosabban jamboree? A dzsembori szó egy afrikai törzstől ered, jelentése vidám összejövetel. Így nevezik a cserkészeknek az olimpiához hasonlóan négyévente megrendezésre kerülő világtalálkozóját. A legközelebbi, a huszonegyedik cserkész-világtalálkozó háromszoros évforduló: 100 éve, 1907-ben volt az első cserkésztábor Brownsea szigetén, 1857-ben, 150 éve született Bi-Pi, a cserkészmozgalom alapítója, az angol felnőtté válás kora pedig a 21 év. Ezzel már elmondtuk azt is, hogy hasonlóan az első cserkésztáborhoz, Angliában szervezik a huszonegyediket is. Három helyszínen több mint negyvenezer cserkész vesz részt szinte a világ minden országából (216), közülük harminckétezer cserkész tizennyolc éven aluli.

Ez egy különleges dzsembori lesz mindenkinek, de nekünk még különlegesebb, mert erdélyi magyar cserkészeknek most adatik meg először a lehetőség, hogy részt vehessenek a világtalálkozón. Mi a magyar kontingenssel, a magyarországi cserkészszövetség szárnyai alatt megyünk, huszonegyen Erdély különböző városaiból – Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Tordáról, Nagyenyedről, Szamosújvárról, Szatmárné¬meti¬ből, Kézdivásárhelyről, és ketten képviseljük Sepsiszentgyörgyöt. Az erdélyi csapatba csak azok kerülhettek be, akik a válogatón bebizonyították rátermettségüket. A világtalálkozóra való felkészülés októberben kezdődött, amelynek során igyekszünk elsajátítani mindazon fontos tudnivalókat, melyekre szükségünk lesz.

Mondhatná az olvasó, hogy ez így mind szép és jó, de mi történik ott, a táborban? A világtalálkozón lehetőség nyílik minden népcsoportbelinek alaposan bemutatkozni, mivel mindenki egyben ,,követe” is szülővárosának, nemzetének. Mi Angliába magunkkal visszük az erdélyi néptáncokat, a kürtőskalácsot, de még a székely kaput is. Kalandos elfoglaltságokban vehetünk részt, és szembesülünk azokkal a problémákkal, amelyekkel ma a világ szembenéz, miközben megismerkedünk egymás kultúrájával és vallásával. Gyakorlati programokra is sor kerül, a helyi közösségekkel együtt segíthetünk környezetünk jobbá tételében, maradandó változásokat eszközölve. A legmeghatóbb minden bizonnyal a Cserkészet Napfelkeltéje elnevezésű program lesz, amikor napfelkeltekor egyszerre újítja meg az összes táborlakó a cserkészfogadalmat, és a médián keresztül tartva a kapcsolatot, még sok ezer cserkész a világon mindenhol.

Sepsiszentgyörgyöt, az itteni cserkészetet képviselni a világtalálkozón számunkra kiváltság és megtiszteltetés.

Megjegyzés:
A táborban való részvétel tetemes összegbe kerül, amelynek egy része minket, résztvevőket terhel, egy másik hányadát azonban támogatásokból kell előteremtenünk. Ezúttal kérjük a cégeket, civil szervezeteket, magánszemélyeket, hogy lehetőségükhöz mérten támogassanak.

 
Kilyén Attila Örs és Borbáth Endre

Megjelent: Háromszék, Kovakő melléklete

2006. december 16.

Permanent link to this article: https://www.rmcssz.ro/rolunk-irtak/2006-2/