Tábori Liturgiák
(tábornyitás)
Fiú1
Urunk kijöttünk a világból,
Jól esik itt lenni melletted, a természet lágy ölén.
Érezzük új világban jöttünk.
Hálát adunk neked, hogy együtt vagyunk mi, a testvérek.
Mindnyájan:
Jó nekünk itt lenni, építsünk hajlékot,
lakozzunk itt, a Teremtő által kijelölt helyen!
Ének: Ímé mily jó, gyönyörűséges…..
Lány1
Urunk te látod szívünket, amely most jobban dobog.
Itt a testvérek egységében, a tiszta természetben más a világ.
Itt nem látjuk az esti hírek halottait, nem dübörög a zaj,
nem zaklatnak a felnőttek: a szülők, tanárok,
itt nem kell a csengőt hallgatni,
nem szorít a dolgozat leadási határidő,
szabadok vagyunk, mint a madarak
Mindnyájan
Jó nekünk itt lenni, építsünk hajlékot,
lakozzunk itt, a Teremtő által kijelölt helyen!
Ének: Ímé mily jó, gyönyörűséges…..
Fiú2
Hála legyen Neked Urunk a madárhangért, a patak csobogásáért,
Az erdő morajlásáért.
Hálát adunk a friss szellőért, a szállingózó pillangókért.
Urunk, te vagy a tisztaság, a tökéletesség,
A szépség, az erő, a hatalom, a mindenség.
Mindnyájan
Fivérem Nap és Nővérem Hold,
oly ritkán látom, hallom hangotok,
nyomaszt a sok gyötrelem és gond,
Fivérem Szél és Nővérem Lég,
nyisd meg szemem, hogy lássam, ami szép.
Körülölel a ragyogás, dicsfény.
mert Isten műve minden földi lény
érzem jóságát és szívem újra él.
Fivérem Nap és Nővérem Hold
most végre látom s hallom hangotok
És megölelném az egész világot.
Ének: Fivérem Nap, nővérem Hold….
Lány2
Fivérem Nap, nővérem Hold,
Rokonaim a Patak, az Erdő, a Tisztás és a Völgy.
Veletek leszünk 10 napon át.
Saját éltünket fogjuk élni.
Szeretnénk kellemesen eltölteni ezt a néhány napot.
Tanítsatok bennünket az Életre:
Napfelkelte, napnyugta, eső, napsütés.
Fiú3
Add Urunk, hogy valóban jó legyen nekünk itt lenni,
egymást szeressük, egymástól tanuljunk!
Lány3
Add Urunk, hogy valóban jó legyen nekünk itt lenni.
Egymást szeressük, egymástól tanuljunk!
Mindnyájan
Jó nekünk itt lenni, építsünk hajlékot,
lakozzunk itt, a Teremtő által kijelölt helyen!
Ének: Ímé mily jó, gyönyörűséges….
(táborzárás)
Lány1
Urunk fáj a szívünk, mennünk kell.
Nincs nekünk maradásunk, mert vándorok vagyunk e földön.
Te rendelted el a határokat, lakóhelyeinket, életünk idejét.
Feladatot adtál számunkra.
Nem mehettünk el üres kézzel, hiszen Te annyi mindennel megáldottál.
Add, hogy az áldást ne tartogassuk magunknak, hanem két kézzel adjuk tovább.
Búcsúzunk tőletek Fivérünk Nap, Nővérünk Hold,
Fivérünk Szél és Nővérünk Lég.
Fiú1
A fájdalom közül kacsintgat az öröm.
Visszamehetünk családunkba, kincset vihetünk haza.
Más emberek lettünk, a természet fiai vagyunk.
Tanultunk a napfelkeltétől, a napnyugtától,
az éjjel bagolyhuhogástól, a szikrázó tábortűztől.
Tűzet viszünk, lángba gyújtjuk a világot, a szeretet lángjába.
Mindnyájan
Áldj meg és őrizz meg bennünket,
Ragyogtassad arcodat ránk, könyörülj rajtunk!
Fordítsad felénk arcodat és adj nekünk békességet!
Ének: Áldjon meg téged…
Lány2
Hálát adok a sok mosolyért, simogató szóért,
a minden nap megújuló kegyelemért,
a baráti jó tanácsokért, társaim gondoskodásáért,
Köszönöm, hogy a bánkódókkal bánkódhattam,
az örülőkkel örülhettem.
Új gondolatvár épült bennem,
Új álmok élnek bennem. Életemmel célod van.
Kezed árnyékát, fényedet ne vond meg tőlem.
Fiú2
Te látod Urunk a mi honunkat, mily mulandó.
Hont foglaltunk, hogy ismét tovább menjünk.
Új, tágas területek várnak ránk.
Edzetten, felemelt fővel indulunk útnak.
Add, hogy árasszuk mi is a napsütés melegét,
Az erdő friss erejét, a természet megújuló szépségét,
A teremtés csodáját.
Mindnyájan
Áldj meg és őrizz meg bennünket,
Ragyogtassad arcodat ránk, könyörülj rajtunk,
Fordítsad felénk arcodat és adj nekünk békességet!
Ének: Áldjon meg téged…
Lány3
Kicsoda, Uram, az ember, hogy megemlékezel róla?
Mit adhatunk Urunk cserébe a te ajándékaidért,
A testvérekért, a teremtett világért?
Vedd hálaáldozatunk, életünk szolgálatát.
Fiú3
Kicsoda, Uram, az ember, hogy megemlékezel róla?
Mit adhatunk Urunk cserébe a te ajándékaidért,
A testvérekért, a teremtett világért?
Vedd hálaáldozatunk, életünk szolgálatát!
Mindnyájan
Áldj meg és őrizz meg bennünket,
Ragyogtassad arcodat ránk, könyörülj rajtunk!
Fordítsad felénk arcodat és adj nekünk békességet!
Ének: Áldjon meg téged…
